Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap hirdetett döntést a Schalk és Kopf kontra Ausztria elleni ügyében. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy az osztrák jog nem biztosítja a házasságkötés jogát az azonos nemű pároknak, illetve a jogi elismerés hiánya diszkriminálja a meleg párkapcsolatban élőket.

Ausztria 2010. január 1-jén megnyitotta a meleg párok előtt a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, így utóbbi kérdésben a testület nem foglalt állást. A családi élet védelméhez való jog alkalmazhatóságával kapcsolatban a Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben számos tagállamban pozitív irányban változott a meleg párkapcsolatok társadalmi megítélése és egyre több ország biztosít jogi elismerést az azonos nemű pároknak is. Az Európai Unió jogát is figyelembe véve, a testület szerint „mesterséges lenne fenntartani azt az álláspontot, hogy a heteroszexuális párokkal ellentétben az Egyezmény 8. cikkében foglalt ‘családi élet’ fogalma nem foglalja magában az azonos neműek közötti párkapcsolatokat.”

A bíróság azt is megállapította, az a tény hogy az egyezmény a házasság kapcsán a férfiak és nők házassághoz fűződő jogáról beszél, nem jelenti azt, hogy „a 12. cikkben megfogalmazott házasságkötéshez való jognak minden körülmények között a férfiak és nők közötti házasságra kell korlátozódnia.”

A házasságkötéshez való jogot garantáló 12. cikkel kapcsolatosan az erősen megosztott Bíróság ugyan nem állapította meg az Egyezmény megsértését, de az ítélet fontos mérföldkő a meleg párok teljes jogegyenlőségének útján. A Schalk és Kopf döntés ugyanis először ismeri el a meleg párokat családként és olyan fontos megállapításokat tartalmaz, amelyek előrevetítik a hasonló kérdésben már függőben lévő vagy az esetleges jövőbeni esetek sikerét.