Facebook

 

Családként ismerte el a meleg párokat a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság

2010.06.25. 23:06 lmbtszovetseg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap hirdetett döntést a Schalk és Kopf kontra Ausztria elleni ügyében. A kérelmezők azt kifogásolták, hogy az osztrák jog nem biztosítja a házasságkötés jogát az azonos nemű pároknak, illetve a jogi elismerés hiánya diszkriminálja a meleg párkapcsolatban élőket.

Ausztria 2010. január 1-jén megnyitotta a meleg párok előtt a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, így utóbbi kérdésben a testület nem foglalt állást. A családi élet védelméhez való jog alkalmazhatóságával kapcsolatban a Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben számos tagállamban pozitív irányban változott a meleg párkapcsolatok társadalmi megítélése és egyre több ország biztosít jogi elismerést az azonos nemű pároknak is. Az Európai Unió jogát is figyelembe véve, a testület szerint „mesterséges lenne fenntartani azt az álláspontot, hogy a heteroszexuális párokkal ellentétben az Egyezmény 8. cikkében foglalt ‘családi élet’ fogalma nem foglalja magában az azonos neműek közötti párkapcsolatokat.”

A bíróság azt is megállapította, az a tény hogy az egyezmény a házasság kapcsán a férfiak és nők házassághoz fűződő jogáról beszél, nem jelenti azt, hogy „a 12. cikkben megfogalmazott házasságkötéshez való jognak minden körülmények között a férfiak és nők közötti házasságra kell korlátozódnia.”

A házasságkötéshez való jogot garantáló 12. cikkel kapcsolatosan az erősen megosztott Bíróság ugyan nem állapította meg az Egyezmény megsértését, de az ítélet fontos mérföldkő a meleg párok teljes jogegyenlőségének útján. A Schalk és Kopf döntés ugyanis először ismeri el a meleg párokat családként és olyan fontos megállapításokat tartalmaz, amelyek előrevetítik a hasonló kérdésben már függőben lévő vagy az esetleges jövőbeni esetek sikerét.

Szólj hozzá!

Címkék: család párkapcsolat emberi jogok európai bírósága

47 európai ország a melegjogok mellett

2010.04.01. 10:23 lmbtszovetseg

Történelmet írt 2010. március 31-én az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amikor egyhangúlag elfogadta az Ajánlások a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekről című dokumentumot. Ez a világ első olyan kormányközi megállapodása, amely az emberi jogi alapelveket a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (LMBT) emberekre is alkalmazza.

Az ajánlás 46 pontban fogalmazza meg, hogy a tagállamoknak milyen jogalkotási feladataik vannak, és milyen állami politikákra és programokra van szükség az LMBT emberek által elszenvedett hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés érdekében. A dokumentum kilenc problématerületre összpontosít, ezek: a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények, az egyesülési és gyülekezési jog, a család és magánélet,  a munkavállalás, az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a sport és a menekültügy.

A dokumentum többek között kitér rá, hogy a hatóságok kötelesek biztosítani az LMBT emberek  békés utcai megmozdulásokhoz fűződő jogát; az LMBT emberek hátrányos megkülönböztetése a gyermek-elhelyezés, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés során is tilos; az iskolai tananyagoknak objektív információkat kell tartalmazniuk a homoszexualitás és a transzneműség kérdése kapcsán; és a transzneműek számára biztosítani kell a nem megváltoztatására irányuló orvosi beavatkozások elérhetőségét, valamint lehetővé kell tenni, hogy nemüket hivatalosan is megváltoztassák.

A Magyar LMBT Szövetség üdvözli e történelmi jelentőségű megállapodás elfogadását, és felszólítja a magyar kormányt, hogy az érintettek civil szervezeteinek bevonásával készítsen középtávú cselekvési tervet a dokumentumban vállalt kötelezettségek megvalósítása érdekében.

Szólj hozzá!

Címkék: európa tanács

Utat mutatott az Alkotmánybíróság: Nincs helye a jogrendszerben a homofóbiának

2010.03.24. 13:41 lmbtszovetseg

A Magyar LMBT Szövetség  üdvözli az Alkotmánybíróság bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének alkotmányellenessége kapcsán hozott döntését. Bízunk benne, hogy a Bíróság döntését valamennyi politikai erő tiszteletben tartja, és egyetlen párt sem kíván politikai tőkét kovácsolni a melegek és leszbikusok elleni társadalmi előítéletekből. 

Az Alkotmánybíróság már 2008. decemberi döntésében egyértelműen leszögezte: az azonos nemű  párok bejegyzett élettársi kapcsolata nem alkotmányellenes. Ennek ellenére ellenzéki pártok folyamatosan alkotmányos kifogásokat hangoztattak a törvénnyel kapcsolatban, a kilenc beadvány egyikét maga a Kereszténydemokrata Néppárt jegyezte. Az Alkotmánybíróság tegnap közzétett határozata után azonban senki sem vonhatja kétségbe, hogy az anyakönyvvezető előtt kötött, családjogi intézményként elismert, a házassággal járó jogok és kötelezettségek döntő többségét biztosító bejegyzett élettársi kapcsolat mindenben megfelel az alkotmányos követelményeknek. Sőt, egy ilyen intézmény létezése az emberi méltóság védelméből levezethető alkotmányos kötelezettség, amelyet értékválasztástól függetlenül valamennyi kormánynak tiszteletben kell tartania. 

Külön örömünkre szolgál, hogy az Alkotmánybíróság kiemelte: a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye hozzájárulhat az azonos nemű párok társadalmi elfogadottságának növeléséhez és a homoszexualitás felvállalásához. A bejegyzett élettársi kapcsolat nemcsak azon párok számára kiemelkedő jelentőségű, akik élnek az intézmény nyújtotta lehetőséggel. Fontos üzenetet fogalmaz meg az egész társadalom számára: a szexuális kisebbségek a társadalom azonos értékű tagjai, a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és 
transzneműek hátrányos megkülönböztetése nem tolerálható. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre többen ismerik ezt fel: a magyar társadalom többsége, 58%-a egyetért a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményével. 

Szólj hozzá!

Címkék: alkotmánybíróság bejegyzett élettársi kapcsolat

Elítélte az ORTT az EchoTV-t a melegeket gyalázó műsor miatt

2009.11.12. 23:54 lmbtszovetseg

Az ORTT részben helyt adott a Magyar LMBT Szövetség panaszának, amelyet az EchoTV Képtelenségek c. műsorában elhangzott, a magyar leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösséget súlyosan sértő és a nézőket megtévesztő adása miatt tett. A testület szerint a műsor készítői megsértették a tényszerű tájékoztatás követelményét, ugyanakkor szakértői vizsgálatot rendeltek el annak megállapítására, hogy az adásban elhangzottak sérthették-e az LMBT kisebbség jogait.

Az EchoTV Képtelenségek c. műsorának 2009. július 18-i adásában minősíthetetlen hangnemben beszéltek a magyar leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösségről.  A meghívott vendégek a melegjogok kapcsán a "társadalmak szétmállasztásáról, szétroncsolásáról" beszéltek, a Meleg Méltóság Menetének résztvevői mint "rosszalakú, rosszarcú", "legundorítóbb és legvisszataszítóbb" magatartású emberek jelentek meg. A műsorban az LMBT emberekre mint "pusztító parazitákra" hivatkoztak, olyan rákos sejtekhez hasonlították őket, amelyeket a szervezet "automatikus öngyilkosság mechanizmusa" révén kivet magából. A műsorban ugyanakkor bejátszották Bencze József országos rendőrfőkapitány Magyar Gárdával kapcsolatos nyilatkozatának egy részletét, amelyet olyan színben tüntettek fel, mintha az a Meleg Méltóság Menetéről szólt volna. 

Az ORTT helyt adott a panasz azon részének, mely a rendőrfőkapitány nyilatkozatával kapcsolatos, és közlemény beolvasására kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület ugyanakkor szakértői vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a műsorban elhangzott kijelentések sérthették-e az LMBT közösség emberi jogait,  alkalmasak voltak-e a kisebbségi csoporttal szembeni gyűlölet keltésére. 

Az ORTT már több ízben ítélt el műsorszolgáltatókat az LMBT közösség méltóságának megsértése miatt. 2001-ben a Magyar Televízió Hét, illetve a Magyar Rádió Vasárnapi újság c. műsorát marasztalta el ilyen okból a hatóság. 2003-ban a HírTV Usztics Mátyás  botrányt okozó kijelentései miatt került a médiahatóság elé, ám a televízió vállalta, hogy teret biztosít a melegszervezetek képviselőinek álláspontjuk kifejtésére, így a televízió 
elkerülte a szankciókat. Az elmúlt időszakban megszaporodtak az olyan beadványok is, amelyek a homoszexualitás médiabeli megvitatását, meleg és leszbikus személyek szerepeltetését kifogásolták. Így például többen panasszal éltek a Fiúk a klubból c. tévésorozat, egy meleg fiú párkeresését bemutató dokumentumműsor, valamint a Mónika-show-ban bemutatott meleg esküvői szertartás és csók miatt is. Az ORTT ezen panaszokat elutasította. 

A Magyar LMBT Szövetség üdvözli az ORTT jelenlegi és korábbi döntéseit, amelyek megerősítik az LMBT közösség emberi méltósághoz fűződő jogát, és egyértelművé teszik, hogy a melegek és leszbikusok életének bemutatása, az azonos neműek közti érzelmi kapcsolatok képernyőn való megjelenítése nem a közerkölcs elleni vétek, hanem a társadalmi sokszínűség és a szexuális kisebbségek láthatósághoz fűződő jogának elismerése. 

Szólj hozzá!

Címkék: ortt echotv gyűlölet beszéd

Óvatos előrelépés: mégis lehetővé teszi az új Ptk. az azonos nemű élettársak örökbefogadását

2009.11.09. 20:24 lmbtszovetseg

Az új Polgári Törvénykönyv ma elfogadott változata szerint az élettársak - mind az azonos, mind a különneműek - örökbe fogadhatják partnerük gyermekét, ezáltal 2010 májusától lehetővé válik, hogy a gyermeket nevelő azonos nemű párok mindkét tagját törvényes viszony fűzze a közösen nevelt gyermekhez. A törvény továbbra sem teszi lehetővé az örökbefogadást a bejegyzett élettársak számára, nekik előbb el kell válniuk, ha az örökbefogadás nyújtotta biztonságot kívánják gyermekeiknek biztosítani. 

Az új Polgári Törvénykönyv parlamenti tárgyalása során az egyik legnagyobb vitát kiváltó kérdés az azonos nemű párok örökbefogadása volt. A hatályos családjogi törvény szerint csak a házastársak fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, valamint csak a házastársak fogadhatják örökbe partnerük gyermekét. Emiatt az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban nevelkedő gyermekek érdekei komolyan sérülhetnek. Az új Polgári Törvénykönyv szeptemberben elfogadott változata annak ellenére sem hozott e téren pozitív változást, hogy a partner gyermekének örökbefogadását az élettársak és a bejegyzett élettársak számára is lehetővé tevő módosító javaslatot korábban mind a Kormány, mind a parlamenti többség támogatta. 

A köztársasági elnök vétója után az Országgyűlés újra napirendre tűzte az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, és a Szabad Demokraták Szövetsége olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely a bejegyzett élettársakat a házastársakkal azonos elbírálás alá vonta volna az örökbefogadás területén, valamint lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbe fogadják partnerük vérszerinti gyermekét. A javaslatot az illetékes bizottságok nem támogatták, ám az Alkotmányügyi bizottság egy olyan új módosító javaslatot dolgozott ki, amely lehetővé teszi mind az azonos, mind a különnemű élettársak számára, hogy örökbe fogadják partnerük vér szerinti gyermekét. Az Országgyűlés a módosító javaslatot elfogadta, sőt, azt kiterjesztette a korábban az egyik fél által örökbe fogadott gyermekekre is. 

Az új Polgári Törvénykönyv szerint tehát az örökbefogadásra az alábbi szabályok vonatkoznak: családi állapotától függetlenül mindenki jogosult egyéni örökbefogadásra (akár egyedülálló, akár élettársi, bejegyzett élettársi vagy házastársi kapcsolatban élő személyről van szó), ám előnyben kell részesíteni a házastársak által történő közös örökbefogadást. Közös örökbefogadásra csak házastársak jogosultak, sem az élettársak, sem a bejegyzett élettársak nem. A házastársak és az élettársak - nemüktől függetlenül - örökbefogadhatják partnerük vér szerinti vagy korábban egyénileg örökbefogadott gyermekét, ez a lehetőség azonban a bejegyzett élettársak számára nem áll nyitva. Ebből kifolyólag az azonos nemű párok csak akkor válhatnak mindketten az általuk nevelt gyermek  törvényes szülőivé, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatnál lazább együttélést jelentő élettársi kapcsolatban élnek. Ez a megkülönböztetés teljesen indokolatlan és súlyosan diszkriminatív.

Szólj hozzá!

Címkék: örökbefogadás ptk

Homofób nagykoalíció a Parlamentben: leginkább a gyermekek érdekeit sérti a most elfogadott szabályozás

2009.09.22. 10:58 lmbtszovetseg

Szokatlan jelenetnek lehettek tegnap tanúi a parlamenti munkát közelről követő állampolgárok: egymásra talált a két nagy parlamenti párt az új Polgári Törvénykönyv zárószavazásának vitájában, és elsöprő többséggel, 328 szavazattal, 20 ellenében, 6 tartózkodás mellett fosztotta meg az élettársakat és gyermekeiket az örökbefogadás nyújtotta jogi biztonság lehetőségétől. A parlamenti többség ezzel visszavonta azt a módosító javaslatot, amelyet márciusban még mind a Kormány, mind a parlamenti bizottságok támogattak. A Magyar LMBT Szövetség a törvény hatályba lépése esetén az Alkotmánybírósághoz és a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni az ügyben. 

A hatályos családjogi törvény csak házastársak esetén teszi lehetővé, hogy az egyik fél korábbi párkapcsolatából származó gyermekét a szülő partnere örökbe fogadja. Ennek a diszkriminatív szabálynak az az eredménye, hogy hiába neveli együtt a pár hosszú éveken keresztül a gyermeket, a gyermeket mégiscsak az egyik őt nevelő szülőhöz köti törvényes kapcsolat. Hiába nevelkedik a gyermek akár hosszú éveken keresztül a nem házas szülők felügyelete alatt, a vérszerinti szülő akadályoztatása (megbetegedése, elutazása) esetén az élettárs még a gyermekkel kapcsolatos legegyszerűbb ügyet sem intézheti el. További probléma, hogy a vérszerinti szülő halála vagy a kapcsolat felbomlása esetén a gyermeket hosszú időn keresztül nevelő szülő kirekesztődhet a gyermek életéből, a gyermek állami gondozásba kerülhet. Hiába szeretne a pár az ilyen helyzetekre felkészülni, ezt a törvény nem teszi lehetővé, mivel megtiltja az élettársak számára a partner gyermekének örökbefogadását. 

Ezt a diszkriminatív szabályozást szüntette volna meg az MSZP-s képviselők által benyújtott, korábban mind a Kormány, mind a mind a parlamenti bizottságok által támogatott módosító javaslat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a módosító javaslat visszavonására azért volt szükség, mert közben elfogadásra került a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény: ez azonban teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a javaslat nem csak az azonos nemű bejegyzett élettársak, hanem a jóval nagyobb számban érintett különnemű élettársak helyzetét is rendezte volna, akikre a közben elfogadott törvény nem is vonatkozik. Nyíltabban vallott a módosítás visszavonásának valódi okairól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, akik egyértelművé tették, hogy még a különnemű élettársak által nevelt gyermekek feláldozása árán is hajlandóak megakadályozni, hogy egy gyermeknek a törvény szerint is két azonos nemű szülője legyen. Álságos a Minisztérium érvelése, hiszen a javaslat kapcsán nem az a kérdés, hogy a gyermeknek mi jobb, ha azonos vagy külön nemű, házas vagy nem házas pár neveli: a gyermeket így is, úgy is az a pár neveli, a kérdés csak az, hogy milyen jogi kapcsolat fűzi a 
gyermeket az őt nevelő szülőkhöz. 

Az új Polgári Törvénykönyv komoly lépést tett előre a családi kapcsolatok sokszínűségének elismerése, az élettársak jogainak kiterjesztése terén. A törvény egyértelművé teszi, hogy nem csak a házasságon alapuló kapcsolatokat tekinti családnak, hanem a bejegyzett élettársi és élettársi kapcsolatban élőket is. Hiába mondja azonban ki a törvény alapelvként a családi kapcsolatok védelmét, ha a korlátozások révén maga is hozzájárul a bizonytalan jogi helyzetek fenntartásához. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és nemzetközi kötelezettségeink előírják a jogalkotó számára a család intézményének, valamint a gyermekek érdekeinek védelmét. 

A Magyar LMBT Szövetség ezért arra kéri a köztársasági elnököt, hogy tekintettel a gyermekek érdekeit súlyosan sértő, diszkriminatív rendelkezésekre a most elfogadott törvényt ne írja alá. A törvény hatályba 
lépése esetén a Szövetség az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni a szabályozás hatályon kívül helyezése érdekében. 

Szólj hozzá!

Címkék: örökbefogadás ptk

Élettársak örökbefogadási joga: Minden szakmai alapot nélkülöz és nyíltan homofób a szociális tárca álláspontja

2009.09.12. 12:33 lmbtszovetseg

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye szerint azért nem támogatják az élettársak számára a partner gyermekének örökbefogadását, mert az nem illeszkedik a nemzetközi tendenciákhoz és a gyermekek megfelelő neveltetéséhez férfi és nő kell. 

Ezzel szemben... 

1. Az azonos nemű párok párkapcsolatát házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat formájában elismerő 17 európai ország közül 11-ben van lehetőség a partner gyermekének örökbefogadására, ugyanakkor az örökbefogadás széles körben elérhető Kanada és az Egyesült Államok államaiban/tartományaiban. A múlt héten épp Uruguay tette lehetővé az örökbefogadást a meleg párok 
számára. 

2. Az Európa Tanács keretei között elkészült új örökbefogadási egyezmény kifejezetten lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy megnyissák az örökbefogadás lehetőségét az azonos nemű pároknak. Az egyezmény előkészítő anyagai utalnak rá, hogy erőteljesen változóban van az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos szakmai álláspont. 

3. A világ legjelentősebb szakmai szervezetei kivétel nélkül az azonos nemű párok örökbefogadási joga mellett foglaltak állást: a 60.000 tagot számláló Amerikai Gyermekgyógyászok Szervezete 2002-ben, a 35.000 tagot számláló Amerikai Pszichiátriai Társaság szintén 2002-ben, a 150.000 tagot számláló 
Amerikai Pszichológiai Társaság 1976 óta többször, legutóbb 2004-ben tett állásfoglalást az azonos nemű párok örökbefogadása mellett. Hasonló állásfoglalásokat adott ki az Örökbefogadható Gyermekek 
Észak-Amerikai Tanácsa, a Brit Örökbefogadással és Nevelőszüléséggel Foglalkozó Szervezetek Egyesülete, a Kanadai Pszichológiai Társaság és a Madridi Pszichológusok Szakmai Kollégiuma. 

4. A strasbourg-i székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbb 2008. január 22-én kelt, E. B. kontra Franciaország ügyben hozott hazánkra is kötelező érvényű döntést a témában. A kiemelt fontosságúnak ítélt ügyben a Bíróság Nagytanácsa járt el, amely megállapította, hogy sérti az Európai 
Emberi Jogok Egyezményének 8. cikkelyét, hogy egy leszbikus párkapcsolatban elő nő örökbefogadási kérelmet a kérelmező homoszexualitása miatt elutasították. A Bíróság szerint az "ellenkező nemű példakép" hiányára történő hivatkozás "sem nem elég meggyőző, sem nem elég nyomós ahhoz, hogy 
ez alapján meg lehessen tagadni az örökbefogadás engedélyezését". 

5. Az elmúlt évtizedekben több száz empirikus tanulmány készült az azonos nemű szülők gyermekekre gyakorolt hatásáról. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2005-ben kiadott összefoglalója szerint egyetlen kutatás sem támasztja alá, hogy a homoszexuális szülők gyermekei bármilyen szempontból 
hátrányosabb helyzetben lennének, mint a heteroszexuális párok gyermekei. 

6. A vonatkozó rendelkezés nem az örökbefogadást általában, hanem csak a partner gyermekének örökbefogadását tette volna lehetővé. A tárca álláspontja miszerint a gyermeknek apa és anya is kell, ebben a kérdésben irreleváns, mert a gyermeket így is, úgy is az azonos nemű pár neveli, a 
kérdés csak a jogi kapcsolat jellege. Pont a gyermeknek árt leginkább, hogy az őt ténylegesen nevelő szülőhöz nem fűzi jogi kapcsolat, így a nem vérszerinti szülője nem járhat el az érdekében, a gyermek nem örökölhet utána, a vérszerinti szülő halála esetén a gyermek állami gondozásba kerülhet. 

7. A vonatkozó rendelkezés nem csak az azonos nemű párokat, de a többszázezer élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális párt is érinti, a minisztérium érvei őket teljesen figyelmen kívül hagyják. 

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem vette a fáradtságot, hogy utána nézzen a nemzetközi tendenciáknak és a vonatkozó kutatási eredményeknek. Különösen aggályos, hogy éppen az esélyegyenlőségért felelős minisztérium jelenít meg egy ilyen előítéletes, nyíltan homofób álláspontot. 

Szólj hozzá!

Címkék: örökbefogadás ptk

Bejegyzett élettársi kapcsolat: félreértelmezés és érzéketlenség a jobboldali pártok álláspontja mögött

2009.04.21. 10:00 lmbtszovetseg

A magyarországi melegszervezeteket tömörítő Magyar LMBT Szövetség tiltakozásának ad hangot, amiért jobboldali pártok ismét Alkotmánybíróság elé küldenék a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntésében egyértelműen fogalmazott: a bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos nemű párok számára nem alkotmányellenes, számukra a házassághoz hasonló jogintézmény megteremtése az Alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség, és csak a különnemű párok esetében követelmény, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasságtól jelentősen eltérjen.

Alig egy nappal a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény elfogadása után a Kereszténydemokrata Néppárt a törvény aláírásának megtagadására kérte a köztársasági elnököt, és a FIDESZ Magyar Polgári Párt politikusai is alkotmányellenességet emlegettek a törvény kapcsán. A két párt képviselői szándékosan félreértelmezik az alkotmánybírósági határozat tartalmát, és az azonos nemű párok iránti teljes érzéketlenségről tesznek tanúbizonyságot.

Az ellenzők arra hivatkoznak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye túlzottan hasonlít a házassághoz, és ez ellentmond az alkotmánybírósági határozatnak. Az Alkotmánybíróság azonban egyértelműen fogalmazott: „Csak az ő [különnemű párok] esetükben nem lehet alkotmányosan létrehozni egy, a házassággal „majdnem” azonos tartalmú más jogviszonyt (…) A házasságkötési joggal rendelkező különböző nemű személyek helyzetét az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolja, különösen nem sérti, vagy veszélyezteti.” Az ellenzők véleményében az is megjelent: az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának csak a vagyonjogi kérdéseket kellene rendeznie. Érthetetlen számunkra, miért kívánja bárki, hogy egy azonos nemű pár egyik tagja ne kaphasson információkat párja egészségi állapotáról vagy miért kellene megakadályozni, hogy külföldi munkavállalás során a pár mindkét tagja mint családtag utazhasson együtt. Az egymás iránti szeretet és elkötelezettség nyilvános vállalása a házasságnak ugyanannyira fontos része, mint a vagyonjogi kérdések. Az azonos nemű párok számára is fontos, hogy családjuk, barátaik részvételével anyakönyvvezető előtt, méltóságteljes formában mondják ki egymásnak a boldogító igent.

A bejegyzett élettársi kapcsolat nem teremti meg az azonos nemű párok jogegyenlőségét, hiszen továbbra is kizárja a házasságkötést, a névviselést és megnehezíti az azonos nemű párok gyermekvállalását. Mégis fontos lépést jelent egy elfogadóbb, európaibb Magyarország felé. Bízunk benne, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartva mihamarabb aláírja a törvényt, és júniustól az azonos nemű párok is anyakönyvvezető elé járulhatnak.

Szólj hozzá!

Címkék: bejegyzett élettársi kapcsolat

Jogvédő és szakmai szervezetek az élettársak örökbefogadási joga mellett

2009.04.06. 10:00 lmbtszovetseg

Alulírott civil szervezetek örömmel fogadtuk, hogy az új Polgári Törvénykönyv parlamenti vitája során három képviselő olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbefogadják élettársuk vérszerinti gyermekét. Sajnálatos módon a mintegy 350 módosító javaslatról szóló szavazás során olyan szövegjavaslat került elfogadásra, amely következetlen módon rendezi a kérdést. Felszólítjuk ezért a Kormányt és a parlamenti pártokat, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával teremtsék meg a törvény szövegének koherenciáját, és tegyék egyértelművé, hogy a vérszerinti szülő élettársa örökbefogadhatja a pár által közösen nevelt gyermeket.

A hatályos jogszabályok csak házastársak esetén teszik lehetővé, hogy az egyik fél korábbi párkapcsolatából származó gyermekét a szülő partnere örökbefogadja. Ennek a diszkriminatív szabálynak az az eredménye, hogy hiába neveli együtt a pár hosszú éveken keresztül a gyermeket, a gyermeket mégiscsak az egyik őt nevelő szülőhöz köti törvényes kapcsolat. Hiába nevelkedik a gyermek akár hosszú éveken keresztül a nem házas szülők felügyelete alatt, a vérszerinti szülő akadályoztatása (megbetegedése, elutazása) esetén az élettárs még a gyermekkel kapcsolatos legegyszerűbb ügyet sem intézheti el, mivel nem minősül a gyermek hozzátartozójának. További probléma, hogy a vérszerinti szülő halála vagy a kapcsolat felbomlása esetén a gyermeket hosszú időn keresztül nevelő szülő kirekesztődhet a gyermek életéből, a gyermek állami gondozásba kerülhet. Hiába szeretne a pár az ilyen helyzetekre felkészülni, ezt a törvény nem teszi lehetővé, mivel megtiltja az élettársak számára a partner gyermekének örökbefogadását.

Álláspontunk szerint a gyermek érdekeit mindenképpen az szolgálja, ha mindkét őt nevelő szülőhöz jogi kapcsolat fűzi. Ez az álláspont tükröződik a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. december 13-án kelt, Emonet és mások kontra Svájc ügyben hozott ítéletében. A Bíróság megállapította, hogy Svájc azon gyakorlata, hogy egymással házassági kötelékben nem álló párok (élettársak) számára nem teszi lehetővé a partner gyermekének örökbefogadását, sérti az Európai Emberi Jogok Egyezményének 8. cikkelyét, amely védi a magánélethez és a családhoz fűződő jogot. Ugyanez az álláspont tükröződik az aláírásra 2008. november 27-én megnyitott új Gyermekek örökbefogadásáról szóló európai egyezmény iránymutatásaiban is: az egyezmény 7. cikkelyének (2) bekezdése lehetővé teszi az örökbefogadás megnyitását a házasságon kívüli stabil párkapcsolatban élő különböző és azonos nemű párok számára is.

Bízunk benne, hogy miután a parlamenti vita során mind az előterjesztő, mind az érintett bizottságok következetesen támogatták az ilyen irányú módosító javaslatot, ezért egy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása sem ütközne akadályokba, és ezzel Magyarországon is megteremtődhet az élettársak számára a partner gyermeke örökbefogadásának lehetősége.

Budapesti Szociális Forrásközpont

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség  (45 tagszervezet)

Magyar LMBT Szövetség (6 tagszervezet)

Másság Alapítvány

Társaság a Szabadságjogokért

Szólj hozzá!

Címkék: örökbefogadás ptk

Megalakult a Magyar LMBT Szövetség

2009.03.09. 10:00 lmbtszovetseg

Megalakult a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) egyesületeket összefogó ernyőszervezet, a Magyar LMBT Szövetség. A szövetséget 2009. január 25-én kilenc LMBT szervezet hívta életre.

A Szövetség megalakulását a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati támogatása tette lehetővé.

A Szövetség bírósági bejegyzése folyamatban van.

A Szövetség célja a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogegyenlőségének és érdekképviseletének előmozdítása, valamint az LMBT csoportok és szervezetek érdekvédelmi képviselete. A Szövetség célja továbbá az emberi jogok védelme, a diszkrimináció és az előítéletek visszaszorítása, az LMBT emberek társadalmi befogadásának, láthatóságának növelése, öntudatának és identitásának erősítése.

A Szövetség demokratikusan működik, a legfontosabb kérdésekben a tagszervezetek képviselőiből álló évente legalább kétszer ülésező közgyűlés dönt. A közgyűlések között az operatív működést egy a tagszervezetek képviselőiből választott háromfős ügyvivő testület irányítja.

A Szövetség nyitva áll minden olyan LMBT emberek érdekében tevékenykedő, jogi személyként bejegyzett egyesület, alapítvány vagy más társadalmi szervezet előtt, amely a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. Magánszemélyek pártoló tagként kapcsolódhatnak be a Szövetség munkájába.

A fenti célokkal összhangban a Szövetség első megszólalását a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/8847. sz. törvényjavaslat kapcsán teszi, a Parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása