Alig egy hónappal azután, hogy a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, a stabil párkapcsolatban élő azonos nemű párokat családnak kell tekinteni, újabb - magyar vonatkozású - ügyben hozott a meleg és leszbikus párok jogait bővítő döntést a bíróság.

Az osztrák-magyar pár azért fordult a nemzetközi bírósághoz, mert bár évek óta élettársi kapcsolatban élnek, az osztrák fél közszolgálati viszonyához kapcsolódó biztosítás azonos nemű partnerére nem terjedt ki. A bíróság egyhangú döntésében megállapította: a nemi alapú megkülönböztetéshez hasonlóan a szexuális irányultság szerinti különbségtevés is az egyezmény diszkriminációt tiltó rendelkezésébe ütközik és csak különösen nyomós állami érdek esetén engedhető meg. A bíróság hangsúlyozta, hogy a baleset- és egészségbiztosítás célja, hogy javítsa az érintettek magán- és családi életének minőségét, így nem vitatható, hogy az Egyezmény 8. cikke annak ellenére alkalmazandó,
hogy a szociális jellegű juttatások kifejezetten nem szerepelnek a szövegben. Az állam, amely túlmegy az egyezményből fakadó kötelezettségén azzal, hogy törvényi szinten nyújt biztosítást az alkalmazottjainak, ezen jog gyakorlását nem akadályozhatja diszkriminatív intézkedésekkel, abból szexuális orientációja miatt senki nem zárható ki.

"Nem egy egyedi esetről van szó, a bíróság az elmúlt években számos meleg és leszbikus párok jogait megerősítő döntést hozott" - értékelte a határozatot dr. Polgári Eszter, az Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének strasbourg-i joggyakorlattal foglalkozó munkatársa. "Bár a múlt hónapban közétett melegházassággal foglalkozó ítélet kapcsán a
magyar sajtóban inkább a határozat negatív vonatkozásai jelentek meg, a hírek és kommentárok figyelmen kívül hagyták, milyen alapvető jelentőségű fejlemény, hogy a bíróság a meleg párokat családként ismerte el. A következő években hasonló döntések sorozatára lehet számítani."

A bíróság 1999-ben egy portugál ügyben kimondta, gyermek-elhelyezési perben a szülő(k) szexuális irányultsága nem vehető figyelembe a döntés meghozatala során. 2003-ban a bíróság egy osztrák ügyben megállapította, hogy az azonos nemű élettársakat valamennyi olyan jog és kötelezettség megilleti, amely a különnemű pároknak jár, ezt 2010-ben egy lengyel ügyben is megerősítették. 2008-ban a bíróság egy francia leszbikus nő kérelme alapján kimondta, nem tagadható meg az egyéni örökbefogadás lehetősége azon az alapon, hogy a kérelmező homoszexuális vagy azonos nemű partnerével él együtt. A bíróság döntései Magyarországra nézve is kötelezőek.

"A most született döntésnek közvetlen következménye Magyarországra nézve nincs, hiszen 1996 óta az azonos nemű élettársakra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a különnemű élettársakra, 2009 júliusa óta pedig a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők a házastársakhoz hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek" - kommentálta az
ítéletet Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa. "A döntés azonban jelzésértékű a magyar kormányzat számára is: a bíróság nem fogadná el a meleg és leszbikus párok jogainak megnyirbálását, a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének eltörlését vagy megcsonkítását."