Még a kormány által felkért szakértők szerint is problémás az Alaptörvény negyedik módosítása keretében alkotmányos szintre emelt családfogalom. A szakértők szerint csak abban az esetben biztosítható a nemzetközi normákkal való összhang, ha a magyar hatóságok a rendelkezés kiterjesztő értelmezését használják, és az Alaptörvény által nem nevesített más együttélési formákat, így az azonos nemű párokat is családnak ismerik el.

A kormány a negyedik alaptörvény-módosítás körüli nemzetközi felháborodást azzal próbálta csillapítani, hogy saját maga kért fel – gondosan összeválogatott – nemzetközi szakértőket a módosítás véleményezésére. A kezdeményezés azonban komoly kudarccal végződött a kormány számára, mivel a szakértők több rendelkezés kapcsán erős kritikát fogalmaztak meg.

Ilyen volt például az Alaptörvény szövegébe épített kirekesztő családfogalom, amely csak a házasságon és szülő-gyermek kapcsolaton alapuló kapcsolatokat ismerte el családnak, kirekesztve ezáltal a gyermeket vállalni nem tudó vagy nem akaró élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából. A szakértők jelentésükben megállapították: ha az alaptörvényi rendelkezést úgy értelmezzük, hogy csak az ott megnevezett kapcsolatok minősülnek családnak, az nemzetközi emberi jogi normákat sért, így például ellentmond a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában egyértelműen kimondott alapelveknek.

A szakértők ugyan egy alternatív értelmezési lehetőséggel menekülési utat adtak a kormánynak. Álláspontjuk szerint az alaptörvényi rendelkezés értelmezhető úgy is, az alkotmányos családfogalomnak nem célja a családi kapcsolatok kimerítő felsorolása, és az ott nem nevesített egyéb kapcsolati formák is elismerhetőek. Figyelembe véve azonban a család fogalma körüli magyar vitákat, egyértelműen megállapítható, hogy a kormánypárti politikusok célja kifejezetten a szakértők által most kritizált értelmezés kőbe vésése volt.

A Magyar LMBT Szövetség mindezek alapján felszólítja a kormányt és a politikai pártokat, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezzék a kirekesztő családfogalom törlését az Alaptörvényből. Amíg ez nem történik meg, a magyar hatóságoknak és bíróságoknak – a szakértők javaslatával összhangban – a család fogalmát úgy kell értelmezniük, hogy abba az azonos nemű párok és az általuk nevelt gyermekek is beletartozzanak.

Az új Nemzeti Alaptanterv egyik újítása, hogy kiemelt fejlesztési területnek tekinti a családi életre nevelést. Az általános kerettantervek kidolgozása után az Emberi Erőforrások Minisztériumi most társadalmi vitára bocsátotta a családi életre nevelés tantárgy kerettantervének tervezetét. 

A 71 oldal kerettanterv egyáltalán nem említi a leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű embereket, célja a házasság és a gyermeknevelés népszerűsítése, valamint "A diákok segítése a genetikai nemnek megfelelő nemi identitás megerősödésében". A Magyar LMBT Szövetség részletes véleményt készített a kerettantervről. 

A dokumentum letöltése

Korábbi oktatási tárgyú véleményeink: 

Vélemény a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről, 2012. március 5.

Vélemények a kerettantervek tervezetéről, 2012. október 25. 

Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.

A levél aláírói 15 céget kerestek meg kérésükkel, köztük olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi társaságait, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is.

Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.” A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. „Azaz a Magyar Hírlap láthatóan támogatja a gyűlölködést és egyetért a rasszizmussal” – fogalmaznak a tiltakozók.

Úgy vélik, hogyha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését. Ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind különösen az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett.

Éppen ezért arra kérik a cégvezetőket, járjanak elő jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.

A levelet jegyző szervezetek a következők:

Amnesty International Magyarország

Arany Liliom Alapítvány

Autonómia Alapítvány

Budapesti Szociális Forrásközpont

Csillagfény Alapítvány

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

Európai Roma Jogok Központja

Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

Háttér Társaság a Melegekért

Krétakör

Labrisz Leszbikus Egyesület

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Magyar Szegénységellenes Hálózat

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

Partners Hungary Alapítvány

Polgár Alapítvány

Romaversitas Alapítvány

Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

Társaság a Szabadságjogokért

Terne Cserehájá Egyesület

A Parlament által 2009-ben elfogadott Polgári Törvénykönyvvel szemben a Kormány nemrégiben benyújtott törvényjavaslata mégsem tenné lehetővé az élettársak számára, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét. A magát “családbarátnak” nevező Kormány ezzel családok ezreit - köztük azonos nemű párokat és gyermekeiket is - tartana jogbizonytalanságban.

A hatályos családjogi törvény csak abban az esetben teszi lehetővé, hogy egy pár egyik tagja örökbefogadja partnerének gyermekét, ha a pár házasságot köt. Ezt a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatába is ütköző szabályozást a Parlament által 2009-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv kiküszöbölte volna, és lehetővé tette volna az élettársaknak, hogy jogilag is felelősséget vállaljanak az általuk egyébként is nevelt gyermekekért. A konzervatív többségű Országgyűlés azonban a már elfogadott és kihirdetett Ptk-t 2010-ben visszavonta, és a most újraalkotott törvényjavaslatban ez a lehetőség már nem szerepel.

A hazai és nemzetközi szakmai szervezetek véleménye szerint a gyermek érdekeinek leginkább az olyan jogi szabályozás felel meg, amely a gyermek jogi helyzetét a valóságban létező családi kapcsolatokhoz igazítja. A valóság márpedig az, hogy egyre több gyermek nevelkedik élettársi kapcsolatban, a házasság már a heteroszexuális pároknál sem magától értetődő. Mint arra az ENSZ gyermekek jogaival foglalkozó szakosított szervezete, az UNICEF Magyar Bizottsága a Ptk. kapcsán készült véleményében rámutatott: “a gyermek számára ismert, szeretett felnőtt személy – függetlenül attól, hogy az a gyermek vérszerinti szülőjének azonos vagy különböző nemű partnere – örökbefogadási jogosultságai, a gyermek számára biztosítható teljes családi élet nem hiúsulhat meg olyan jogszabályi rendelkezés miatt, amely ellentétes a gyermek jogaival és mindenek felett álló érdekével.”

A Kormány által javasolt szabályozás egyaránt érinti a különböző és azonos nemű élettársakat, ez utóbbiakat azonban fokozottan, mivel az azonos nemű párok Magyarországon házasságot egyelőre nem köthetnek. Az elmúlt években folytatott számos empirikus kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az azonos nemű párok semmivel sem rosszabb szülők, mint a különneműek, az ilyen családban felnövő gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvednek. Az UNICEF fent hivatkozott állásfoglalása külön is felhívja a figyelmet rá, hogy “minden gyermeket érintő ügyben elsődlegesen a gyermek szükségleteinek és jogainak kell érvényesülnie és nem pedig a szülők szexuális irányultságával kapcsolatos társadalmi, morális és egyéb fenntartásoknak.”

A Magyar LMBT Szövetség a Ptk. társadalmi vitára bocsátott tervezetéről részletes véleményt készített és részt vettünk a Minisztérium által szervezett, államtitkári szintű személyes egyeztetésen is. Ennek ellenére a társadalmi vitáról szóló összefoglalóban a Minisztérium meg sem említi az örökbefogadási szabályokra vonatkozó javaslatainkat. Az ok nyilvánvaló: elutasításuk esetén a Minisztériumnak meg kellene indokolnia, miért nem kíván változtatni a diszkriminatív, a gyermekek jogait semmibe vevő, családellenes szabályokon. Érvek márpedig - a homofób előítéletektől eltekintve - nincsenek.

A Magyar LMBT Szövetség ezért felszólítja a Kormányt és a parlamenti pártokat, hogy módosító javaslatok benyújtásával tegyék lehetővé, hogy az élettársak örökbefogadhassák partnerük gyermekét.  

A Magyar LMBT Szövetség és a TransVanilla Transznemű Egyesület áttekintette a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló előterjesztés tervezetét. Véleményünk szerint a tervezet névváltoztatást követő bizonyítványmásodlat kiadására vonatkozó szabályozása sérti a nemüket és nevüket megváltoztató transznemű személyek emberi méltósághoz való jogát, információs önrendelkezési jogát, továbbá az érintettek a rendelkezések következtében nagyobb eséllyel válnak hátrányos megkülönböztetés áldozatává.

A dokumentum letöltése

Összeszedtük az azonos neműek házasságával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvekre adható válaszokat. Ne hagyjuk, hogy a homofóboké legyen az utolsó szó! Érveljünk!

Ez ellentmond a jogszabályoknak...

Igen, a mai jogszabályok szerint a házasság csak különneműek között köttethet. A javaslat a jelenlegi jogszabályok megváltoztatására irányul. Ha egy jogszabály léte elég indok lenne annak fennmaradásához, soha semmilyen törvényt sem lehetne megváltoztatni.

Az Alaptörvény csak egy nő és egy férfi kapcsolatát ismeri el házasságnak...

1. Az Alaptörvény L. cikke a férfi és a nő közötti házasság kiemelt védelmét, nem pedig az azonos neműek közötti házasság tilalmát mondja ki.

2. Az Alaptörvénynek ugyanúgy része a törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma (XV. cikk). A szöveget egységében kell kezelni, márpedig az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban kimondta, hogy egy alapjog és egy államcél közötti ütközés esetén az alapjogok élveznek elsőbbséget.

3. Az Alaptörvény sem megváltoztathatlan: bár csak január óta van hatályban, az Országgyűlés júniusban máris módosította a szövegét. Az Alaptörvényt ráadásul a jelenlegi kormánypártok puccsszerűen, az ellenzék és a civil szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyásával fogadták el. A házasságra vonatkozó szöveg ellen az ellenzéki pártok, civil szervezetek és nemzetközi emberi jogi szervezetek is tiltakoztak, tüntetést szerveztek.

4. Az, hogy az Alaptörvény a házasság kapcsán nőre és férfi hivatkozik nem zárja ki az azonos neműek házasságát. Az emberi jogok európai egyezménye is utal nőkre és férfiakra, az Emberi Jogok Európai Bírósága mégis kimondta, hogy ez nem jelenti az azonos neműek közötti házasságának tilalmát. A spanyol alkotmányban is szerepel ilyen kitétel, 2005 óta azonban az azonos nemű párok mégis házasságot köthetnek.

1. Igen, de a bejegyzett élettársi kapcsolat nem biztosít azonos jogokat. Nincs névviselés, örökbefogadás, mesterséges megtermékenyítés.

2. A bejegyzett élettársi kapcsolat révén a jogrendszer indokolatlanul párhuzamos jogintézményeket működtet. Az ilyen jogintézmények fenntartják a hátrányos megkülönböztetést, mivel előírják a kisebbségi csoportok elkülönülését, és ezzel gátolják a kisebbségi csoportok integrációját és egyenrangúként való elismerését.

3. A „más, de egyenlő” elve nagyon is ismerős: évtizedekig használtak az amerikai feketék elkülönítésének fenntartása mellett, vagy a nők koedukált oktatása ellen. Azokban a kérdésekben is bebizonyosodott: a más, sohasem lesz egyenlő.

1. A házasság egyik célja, valóban a gyermekvállalást megkönnyítő stabil párkapcsolati háttér kialakítása, de ez nem a házasság egyetlen célja. Ha az lenne, miért engedélyezzük a házasságot olyan pároknak, akik nem kívánnak, vagy nem tudnak (betegség vagy idős koruk folytán) gyermeket vállalni? Az összetartozás nyilvános vállalása, az elköteleződés kifejezése, egymás anyagi és erkölcsi támogatása a házasságnak ugyanolyan fontos célja.

2. Számtalan meleg és leszbikus pár nevel már ma is gyermeket – döntően korábbi párkapcsolatukból. A jövőben örökbefogadás és mesterséges megtermékenyítés útján bármely (arra egyébként körülményei és személyisége miatt alkalmas) azonos nemű pár vállalhatna gyermeket, az ő esetükben a házasság pont ugyanannyira a gyermekneveléshez szükséges stabil párkapcsolat megteremtésének eszköze lenne.

A házasság jogi és köznapi fogalmához a múltban számtalan olyan elem tartozott hozzá, amelyet ma már leválasztottunk a házasság intézményéről, az elmúlt száz évben a házasság intézménye óriási (pozitív) változásokon ment át. Korábban eltérő felekezethez tartozó emberek nem házasodhattak meg egymással. Egy nő, ha megházasodott, nem tanulhatott szakmát, vagy nem gyakorolhatta korábbi szakmáját. Egy házas nő vagyona felett automatikusan férje rendelkezett. Hiába erőszakolta meg egy férj a feleségét, az nemi erőszakként nem volt büntethető. Ha ezeket a korábban a házasság intézményéhez szervesen kapcsolódónak vélt elemeket ki lehetett a házasság fogalmából iktatni, ezen utolsó nagy igazságtalanság felszámolása sem jelenthet akadályt.

1. A természetben, az állatvilágban a homoszexualitás ugyanannyira megtalálható. Biológusok az elmúlt évtizedekben több mint 1500 faj esetében figyeltek meg homoszexuális magatartást, ezek közül 500 esetében a homoszexualitás jól dokumentált.

2. Minket embereket részben az jellemez, hogy dacolunk a természet törvényeivel. Ruhát hordunk, és házakat építünk; törvényekkel korlátozzuk az egymás közti agressziót; viselkedésünket alávetjük az együttműködésre és szolidaritásra vonatkozó normáknak; az orvostudomány révén felvesszük a harcot a betegség ellen. Be kellene tiltani a betegek emberek gyógyítását mivel ez ellentmond a természet törvényeinek?

1. Számos antropológiai kutatás bizonyítja, hogy a homoszexualitás megítélése kultúránként változik, ezért általános történelmi törvényszerűségről nem lehet beszélni.

2. Az európai kultúrkörben sem volt az azonos nemű párok elutasítottsága olyan fokú, mint azt egyesek feltételezik. És nem csak az ókori Hellász vagy a Római Birodalom a példa, hanem a kereszténységéről híres középkor is. Újabb történeti kutatások bizonyítják, hogy több jogi-vallási forma létezett (affrèrement, adelphopoia) az azonos nemű párok közti kapcsolatok elismerésére.

1. Az Alkotmánybíróság 2007-ben és 2008-ban valóban úgy érvelt, hogy az azonos neműek házassága nem volt összeegyeztethető az akkori Alkotmánnyal. Ezt azonban nem közvetlenül az azonos neműek házasságának alkotmányosságára vonatkozó határozatban mondta ki, csak más téma kapcsán közvetve foglalt állást ebben a kérdésben.

2. Az Alkotmánybíróság már korábban is utalt rá (ld. eutanázia ügy, 22/2003. (IV. 28.) AB határozat), hogy egy jogszabály alkotmányosságának megítélése során a tudományos, jogi és társadalmi változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor az Alkotmánybíróság 1995-ös határozatában (erre hivatkoznak a későbbi határozatok is) a kultúránkban meglévő jogi és társadalmi konszenzusról beszélt, még valóban ez volt a helyzet. Ma már azonban nem: az elmúlt években több ország megnyitotta a házasság intézményét, a közvélemény jelentős része (Nyugat-Európában a többsége) is a házasság megnyitása mellett van. Ma már nem lehet beszélni sem jogi konszenzusról, sem egyértelmű társadalmi elutasítottságról. Ugyanezen fejleményekre hivatkozva mondta ki pl. a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy korábban ugyan nem tekintette családnak az azonos nemű párokat, 2010 óta (Schalk és Kopf kontra Ausztria) viszont igen.

1. Nemzetközi kötelezettségünk ugyan nincs, de a nemzetközi trendek egyértelműen az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerése irányába mutatnak. Nem csak azért kell meghoznunk jogszabályokat, mert kötelezve vagyunk rájuk, hanem azért mert egyetértünk velük.

2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Schalk és Kopf kontra Ausztria ügyben valóban kimondta, hogy jelenleg nincs ilyen kötelezettségünk, de a bíróság egyértelműen utalt rá, hogy amennyiben folytatódik az azonos neműek házasságok lehetővé tétele irányába mutató trend, a jövőben felül fogják vizsgálni álláspontjukat. Azóta két tagállamban vezették be az azonos neműek házasságát (Dánia, Izland), és két további tagállamban van tervben (Franciaország, Egyesült Királyság).

Minden bizonnyal vannak olyan melegek, akik nem akarnának megházasodni, de vannak olyanok, akik igen. A heteroszexuális pároknál sem akar mindenki házasodni, ettől még nem kívánja senki betiltani a különneműek közti házasságot.

1. Alapvető emberi jogokat a többségnek sincs joga felülírni. Ma Magyarországon a közvélemény többsége a halálbüntetés visszaállítása mellett van, mégsem kívánja azt egyik politikai erő sem.

2. A közvélemény nem változatlan, a jogszabályok maguk is befolyásolják azt. Számos külföldi példa mutatja, hogy még ha kezdetben nem is állt a társadalom többsége az ügy mögé, a jogszabályok elfogadása után a közvélemény is megbarátkozott az azonos nemű párok házasságának gondolatával. A bejegyzett élettársi kapcsolatot annak elfogadása előtt 2005-ben csak 36.5% támogatta, elfogadása után 2009-ben viszont más 58%.

1. Az elmúlt években számtalan televíziós műsor, újságcikk foglalkozott a kérdéssel, az azonos nemű párok házasságának kérdése a mindennapi közbeszéd részévé vált.

1. Magyarország 1996 óta ismeri az azonos nemű párok együttélését élettársi kapcsolatként. Azóta folyamatosan bővülnek az élettársak jogai és kötelezettségei (egészségügyi jogok, özvegyi nyugdíj, szociális juttatások, lakásvásárlási támogatás, legutóbb pl. bevándorlás). 2009 óta lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni, amelyet a társadalom többsége elfogadott. Eljutottunk arra a pontra, amikor már a házasság intézményének megnyitására van szükség.

2. Az alapvető emberi jogok érvényesülése nem lehet fokozatosság kérdése, azok vagy érvényesülnek vagy nem. Ugyanúgy nem lehet rész-vallásszabadsgáról beszélni, mint ahogy majdnem-gyülekezési szabadságról sem. Ezt ismerte fel Spanyolország is, amikor néhány hónap leforgása alatt bevezette az azonos neműek házasságának lehetőségét.

1. A javaslat semmit sem venne el a különnemű házaspároktól. Az új törvény hatására az ő életük semmiben sem változna meg, csak az azonos nemű pároknak is megadnánk azt, ami korábban csak a különneműeknek járt.

2. Az azonos nemű párok párkapcsolatai ugyanannyira családok, mint a heteroszexuális pároké. Ha valami a családok elleni támadás, akkor az a melegházasság tilalmának fenntartása, amely meleg családok ezreitől vonja meg a jogi elismerés lehetőségét.

3. A melegházasság kapcsán éppen hogy a család és házasság fontossága kerülne előtérbe, a meleg párok házasodásának lehetővé tétele hozzájárulna egy házasságbarátabb közbeszéd kialakításához.

1. Az Alaptörvény szerint a Magyarországon „Az állam és az egyházak különváltan működnek.” Vallási érveknek a politikában nincs helye. Ettől még persze minden vallás, egyház maga dönt róla, hogy milyen párkapcsolatokat kíván elismerni. Ezt a döntést azonban nem lehet a törvény rangjára emelni. Különben törvényi eszközökkel lehetne üldözni az abortuszt, az önkielégítést vagy a sertéshús fogyasztását.

2. Nem minden vallás vagy egyház elutasító a homoszexualitás kérdésében. A keresztény egyházak közül a protestáns felekezetek jelentős része elfogadja, sőt megáldja az azonos neműek párkapcsolatait. A zsidó vallás reformista, ill. konzervatív (mazorti) szárnya is elfogadja a homoszexuális párkapcsolatok. Nemcsak a jogrendnek, de a magyar egyházaknak is lenne mit tanulniuk nyugati társaiktól.

3. A Biblia számos olyan tilalmat, parancsolatot tartalmaz, amely az idők során kikopott a vallási gyakorlatból. A Biblia olyan élő szöveg, amelyet minden kor a maga szempontjai szerint újraértelmez.

1. Alapvető emberi jogok esetében lényegtelen, hogy az hány embert érint.

2. Mivel a döntésnek sem közvetlen, sem közvetett költségei nincsenek, az sem érv, hogy a társadalom ezzel aránytalan terheket vállalna magára.

3. Kutatások szerint az emberek kb. 5%-10%-a homoszexuális, ez Magyarországon ötszázezer-egymillió ember, nem egy elhanyagolható kisebbség. Számtalan olyan jogintézmény van, ami ennél jóval kevesebb embert érint.

Az azonos neműek házasságára ugyanazok a jogszabályi garanciák vonatkoznának, mint a különnemű párokra, semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége. Aki akarja, a heteroszexuális házasság intézményét is használhatja visszaélésszerűen. Az állami juttatások, kedvezmények területén már ma is ugyanazok a jogok illetik meg az azonos nemű párokat a bejegyzett élettársi kapcsolat révén.

1. El kell dönteni, hogy mi az a támogatás, amely gyermekneveléshez kapcsolódik, és mi az, ami nem. Ami gyermekneveléshez kapcsolódik, azt a heteroszexuális házaspároknál sem kellene automatikusan megadni.

2. Az azonos nemű házaspárok ugyanúgy nevelhetnének gyermeket (örökbefogadás, mesterséges megtermékenyítés), az ő esetükben ugyanúgy érdemes lenne a gyermekvállalást támogatni.

A házasság (ezáltal az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés) lehetővé tételével olyan párok is vállalhatnának gyermeket, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, ezért éppen hogy nőne a gyermeket vállaló szülők, ezáltal a születendő gyermekek száma.

1. A gyermekek védelme azt követeli meg, hogy szerető, stabil környezetben nőjön fel. Az intézeti nevelkedésnél a gyermek számára sokkal megfelelőbb egy szerető, családi közeg, amelyben két (akár azonos nemű) szülő neveli.

2. A jelenlegi törvényi szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy törvényes kapcsolat jöjjön létre a gyermeket nevelő nem vérszerinti szülő és a gyermek között (akár korábbi párkapcsolat, akár örökbefogadás útján került a gyermek a családba) kifejezetten a gyermek érdekeit sérti, hiszen nem kapja meg azt a védelmet (tartási kötelezettség, problémák a vérszerinti szülő halála esetén), amelyet különnemű párok esetében a házasság lehetővé tesz.

1. Az elmúlt évtized során számos tudományos, empirikus alapokon álló kutatás bizonyította, hogy a gyermekek szexuális irányultságára, nemi identitására nincs hatással a szülők neme. Nem véletlen hogy szakmai szervezetek (pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság) egyértelműen az azonos nemű párok gyereknevelésének törvényes elismerése mellett szállnak síkra.  

2. Ha ez az összefüggés ilyen automatikus lenne, hogy lehet, hogy a melegek és leszbikusok döntő többsége heteroszexuális családban nevelkedett fel?

1. Elképzelhető, hogy a gyermeket támadják majd társai a szülei miatt, ez azonban önmagában nem indok a gyermekvállalás ellen, hiszen ilyen alapon miért nem tiltjuk meg diszkriminációt elszenvedő más csoportoknak (romák, bevándorlók, stb.) hogy gyermeket vállaljanak? Diszkrimináció ellen nem lehet a diszkrimináció fenntartásával küzdeni.

2. Az azonos nemű párok házasságának lehetővé tétele hozzájárulna a melegekkel szembeni előítéletek csökkenéséhez, ezáltal ez a veszély is csökkenne.

Semmivel nem nehezebb egy gyermek számára megérteni, feldolgozni a szülei közti kapcsolatot legyen szó azonos, vagy különnemű szülőkről. Kisebb korban csak annyit ért belőle, hogy szüleik szeretik egymást, ez ugyanúgy igaz hetero- és homoszexuális párokra is. Az azonos nemű szülők szexuális élete ugyanúgy nem tartozik a gyerekre, mint a különnemű szülők esetében. Amelyik gyermek érett rá, hogy megértse a szexualitás kérdését, ugyanannyira érett arra is, hogy megértse vannak akik más neműekhez, vannak akik azonos neműekhez vonzódnak.

Az elmúlt hónapokban számos jogszabály társadalmi vitára bocsátott tervezetét véleményeztük, amelyek hamarosan a kormány és/vagy az Országgyűlés elé kerülnek. 

Nemzeti Alaptanterv

A Nemzeti Alaptanterv a közoktatás alapvető értékeit és tartalmait meghatározó keretszabályozás, amelyet valamennyi iskolának követnie kell. Az Alaptantervre épülnek ezután a részletesebb kerettantervek és az egyes iskolák tantervei. Véleményünkben a nyitottság, az elfogadás, a társadalmi sokszínűség és az egyenlőség értékeinek fokozottabb megjelenéséért, az állam és az egyház elválasztásának hangsúlyozásáért, a szexuális irányultság és nemi identitás témájának nevesítéséért és az LMBT fiatalokat érintő gyakorlati tudások megjelenítésére tettünk javaslatot.

A dokumentum letöltése

Büntető Törvénykönyv

Az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitára bocsátott tervezete több pozitív és negatív újítást is előirányozott. A legfontosabb változás, hogy a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályozás reformjával együtt megszűnne a - többek között - az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokra használt, rendkívül sértő fajtalanság megnevezés. A tervezet ugyanakkor jelentősen gyengítené a bejegyzett élettársak büntetőjogi védelmét. Véleményünkben a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság azonos kezelése és a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás megerősítése mellett érveltünk. 

A dokumentum letöltése

Polgári Törvénykönyv

Az új Polgári Törvénykönyv a magánjogi viszonyok széles körét, így a vagyonjog, a szerződési jog és az öröklési jog mellett a családjog alapvető szabályait is tartalmazná. Szövetségünk véleményében a bejegyzett élettársi kapcsolat következetesebb szabályozásáért, a házasságtól való eltérések megszüntetéséért, az azonos nemű párok általi örökbefogadás - és különösen a partner gyermekének örökbefogadása - mellett szállt síkra. 

A dokumentum letöltése

Részletes írásbeli véleményt készítettünk a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló H/5991. számú, az MSZP országgyűlési képviselői által beterjesztett határozati javaslatról, amely egy etikai bizottság felállításával lépne fel az Országgyűlésben elharapódzó szélsőséges beszédmód ellen. 

Véleményünkben felhívtuk a figyelmet rá, hogy a homofób és a transzfób magatartások a rasszista, antiszemita, xenofób megnyilvánulásokhoz hasonló elbírálás alá kell, hogy essenek. 

A részletes vélemény letöltése

A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést. A nemzetközi bíróság tavaly ősszel már második esetben állapította meg, hogy a vörös csillag nyilvános viselésének büntetőjogi tilalmával Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított szólásszabadsághoz való jogot. A határozati javaslat értelmében a kifogásolt paragrafus továbbra is érvényben maradna, és Magyarország nem fizetné ki a bíróság által megítélt kártérítést sem.

A jogi relevanciával nem, de politikai jelentőséggel bíró határozat az elmúlt 20 évben példa nélküli módon egy hatályos nemzetközi szerződés megsértésére és figyelmen kívül hagyására buzdítja a magyar Országgyűlést és a kormányt.

Alulírott szervezetek felhívjuk dr. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi minisztert, hogy vonja vissza a H/6854 sz. határozati javaslatot, amelynek elfogadásával a Parlament kimondaná, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Felszólítunk minden országgyűlési képviselőt, hogy a határozati javaslat beterjesztése esetén arra szavazzon nemmel.

Egyetlen országgyűlési képviselő vagy párt sem kért vagy kapott felhatalmazást arra a választóitól, hogy Magyarország megszegje az Európa Tanács tagjaként rá háramló kötelezettségeit. Emlékeztetjük a kormányt és az összes demokratikus értékeket valló, az Európai Uniós tagság mellett elkötelezett képviselőt arra, hogy az Európai Unió éppen csatlakozni készül az Európai Emberi Jogi Egyezményéhez, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata irányadó az uniós jogfejlesztés és jogalkalmazás szempontjából is.

Az Európa Tanácsban viselt tagságból fakadó kötelezettségek megszegésével Magyarország tehát egy újabb frontot nyithat meg az Európai Unióval folytatott viták küzdőterén, ráadásul olyan kérdésben, amelyben a kormány álláspontja védhetetlen. Ennek minden felelőssége a határozati javaslat benyújtóját és az azt megszavazókat terheli, a következményeket pedig minden magyar állampolgár viselni fogja.

Budapest, 2012. április 24.

A felhívás aláírói

Amnesty International Magyarország

Magyar LMBT Szövetség

CivilMédia Nonprofit Kft.

Mental Disability Advocacy Center

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Minority Rights Group Európa

Esélyt a Hátrányos Helyzetű 
Gyerekeknek Alapítvány

Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda

Friss Gondolat Egyesület

PATENT Jogvédő Egyesület

Független Rendőr Szakszervezet

Romaversitas Alapítvány

Háttér Társaság a Melegekért

Szimpozion Egyesület

Labrisz Leszbikus Egyesület

Szivárvány Misszió Alapítvány

Magyar Helsinki Bizottság

Társaság a Szabadságjogokért

Tizedik alkalommal rendezik meg ma Budapesten az Élet Menetét, a holokauszt áldozatairól való megemlékezést. A náci népirtás kapcsán gyakran csak a zsidó kisebbségre gondolunk, holott sok más csoportot is üldöztetés ért. A Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség szeretné felhívni a figyelmet a holokauszt sok ezer meleg és leszbikus áldozatára is.

A náci rendszer által véghezvitt irányított üldöztetés és népirtás áldozatai között gyakran csak a zsidókat említjük, nem feledkezhetünk meg azonban azokról az áldozatokról sem, akik ellen etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik, fogyatékosságuk vagy szexuális irányultságuk miatt indult üldöztetés.  Ilyenek voltak a szlávok, a cigányok, a testi és értelmi fogyatékosok, a szabadkőművesek, a Jehova tanúi, a szakszervezeti aktivisták és a homoszexuálisok is. Mindenki, akit a faji tisztaságról szóló náci ideológia alacsonyabb rendűnek tartott.

Bár a férfiak közötti szexuális kapcsolatokat Hitler hatalomra kerülése előtt is büntették Németországban, az 1936-ban felállított Homoszexualitás- és Magzatelhajtás Elleni Harc Birodalmi Központja nyílt harcot hirdetett a homoszexuálisok ellen: megkezdődtek a razziák, letartóztatások, bebörtönzések és elhurcoltatások. A náci haláltáborokban a sárga csillaghoz hasonlóan a homoszexuálisoknak is megvolt a maguk jele: a férfiaknak rózsaszín háromszöget, a nőknek az antiszociális viselkedés jelét, a fekete háromszöget kellett viselniük, amelyek azóta a melegek és leszbikusok elleni üldöztetés általános szimbólumaivá váltak. A haláltáborok felszabadítása után a legtöbb áldozatot rehabilitálták, a homoszexuálisokra azonban a szabadság helyett további börtönbüntetés várt. Az azonos neműek közötti kapcsolatok büntethetősége csak a hatvanas években szűnt meg Németországban éppúgy, mint Magyarországon.

A Magyar LMBT Szövetség csatlakozik az Élet Menetéhez, hogy felhívja a figyelmet a holokauszt azon áldozataira, akik azonos neműek iránt érzett szerelmük miatt váltak az üldöztetés céltáblájává. Az értelmetlen pusztítást nem lehet meg nem történtté tenni, mindannyiunk közös felelőssége, hogy valamennyi áldozatról megemlékezzünk, és fellépjünk a kisebbségeket megbélyegző náci ideológia ma is velünk élő formái ellen.

A Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő által 2012. április 10-én benyújtott törvényjavaslat és Alaptörvény-módosítás folytatja a már így is nagy port kavart Baráth Zsolt képviselő zsidózó felszólalását. Most a szexuális kisebbségeket taszítanák tömlöcökbe. A Magyar LMBT Szövetség sajnálja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán ilyen, az emberi jogokat és a demokratikus alapértékeket semmibevevő törvényjavaslat a Parlament elé kerülhet.

A szövetség korábban is tiltakozásának adott hangot  az oroszországi hasonló fejlemények kapcsán, amikor több tartományban is propaganda-ellenes törvényt fogadtak el.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom az orosz elvtársak példáját követve igyekszik politikai előnyt kovácsolni a kisebbségek elleni hangulatkeltéssel.  A folyamatos gyűlöletkeltés nem egy jobbik Magyarország irányába mutat, hanem egy, a mindennapi életben félelemmel, haraggal és bizalmatlansággal teli légkört eredményez.

A Jobbik Magyarország áltudományos állításokkal próbálja megalapozni javaslatát: szerintük a szexuális irányultság egy magatartászavar, amely reklámozzásal terjed. A párt, ahelyett hogy a valós problémákkal törődne, a folyamatos ellenségkereséssel van elfoglalva. A társadalmi előítélekkel nem leszámolni akar, hanem felhasználni akarja őket saját politikai céljaik elérésére.

Mi nem toborzunk tagokat a közösségünkbe, mi nem akarunk másokat megváltoztani. A békességben való együttélés mindannyiunk érdeke. Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek mindenütt, így Magyarországon is léteznek, még ha a hátrányos megkülönböztetésből adodó rejtőzködés miatt, sokak számára láthatatlanok. A büntetetés, az elzárás, az elhallgattatás nem megoldás.

A Magyar LMBT Szövetség kéri a parlamenti pártokat, hogy utasítsák el a törvényjavaslatok napirendre vételét és álljanak ki a LMBTQ emberek alapvető emberi jogai mellett.

Fiatal meleg férfiként jöttem ma ide felszólalni, azonban a magánélet szabadságának kérdése mindannyiunkat érint, nem csak bennünket melegeket és leszbikusokat.

Az elmúlt másfél év során hónapról hónapra tapasztaltuk, hogyan ássa alá a kormány politikája nehezen kivívott szabadságunkat az élet valamennyi területén. Sajtószabadság, vallásszabadság, a demokrácia intézményei már a múlté.

A házasság intézményének kisajítátása még csak minket melegeket és leszbikusokat érintett, a családvédelmi törvény azonban már többszázezer magyar családot tett másodrendű állampolgárrá, amikor kimondta, csak a házasságon alapuló család méltó a védelemre -- az élettársi kapcsolatban élők elfelejthetik a vasárnapi családi ebédet. Nincs papír, nincs család?!

De ez sem volt elég: a néhány hete állami támogatással megalakult Családtudományi Társaság már a hálószobánk ajtaját rúgta be. Követeli a házassági papírt, ha szerelmeskedni akarunk. Nincs papír, nincs szerelmeskedés?!

Nem is rejtik véka alá szándékaikat. Magánéletünkbe, legszemélyesebb döntéseinkbe próbálnak beavatkozni, középkori erkölcseiket kérik rajtunk, szabad magyar állampolgárokon számon. Láttunk már ilyen rendszereket a történelem során. Rövid életűek voltak, hát most megmondom, rövid életű lesz ez is.

Elég volt abból, hogy az állam álszent ideológusai mondják meg, hogyan éljük életünket! Az állam szálljon végre ki a magánéletünkből, és kezelje felnőttként állampolgárait! Ne a papír döntse el, hogy család-e a család! Senki ne akarja előírni kivel, mikor és hogyan essünk szerelembe, kivel, mikor és hogyan alapítsunk családot!

Egy szabad Magyarországon az állam nem akarná előírni állampolgárainak, hogyan éljék életüket, hanem inkább segítené őket saját céljaik elérésében.

Egy szabad Magyarországon nem lenne helye a kirekesztésnek, a rasszizmusnak vagy a homofóbiának.

Egy szabad Magyarországon végre mindenki félelem nélkül, szabadon élhetne, szerethetne és alapíthatna családot.

Rózsa Milán

A Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség mély felháborodással értesült róla, hogy 2012. február 29-én a Szentpétervári Önkormányzat elfogadta az úgy nevezett „propagandaellenes” törvényt, amely büntetni rendeli „a szodómia, leszbianizmus, biszexualizmus, transzszexualizmus és pedofília terjesztését a kiskorúak körében”. Szövetségünk csatlakozik a budapesti Orosz Nagykövetség elé 2012. március 6-án 18:00 órára szervezett civil tüntetéshez.

2012. február 29-én harmadik, utolsó olvasatban is elfogadta a Szentpétervári Önkormányzat a „propagandaellenes” törvényként elhíresült jogszabályt, amely szerint a szodómia, leszbianizmus, biszexualizmus, transzszexualizmus és a pedofília nem népszerűsíthető a kiskorúak körében. A törvény megszegőit akár 400 ezer forintos szabálysértési bírság megfizetésére is kötelezhetik. A jogszabály elfogadása után a szentpétervári kormányzónak most 10 napja van arra, hogy eldöntse, aláírja-e az egyik legalapvetőbb emberi jogot, a szólásszabadságot korlátozó törvényt.

A törvény előterjesztőinek vélekedésével szemben a melegmozgalom soha nem tűzte zászlajára egyetlen ember szexuális irányultságának vagy nemi identitásának megváltoztatását sem. Célunk nem az, hogy minél több meleg ember legyen, nem toborzunk tagokat közösségünkbe. A szexuális irányultság és nemi identitás adottság, az emberi személyiség lényegi vonása, erőszakkal nem megváltoztatható. Embereket megváltoztatni nem mi akarunk, hanem azok, akik számára az azonos neműek közötti érzelmi és szexuális kapcsolatok elfogadhatatlanok, akik emberek egy csoportját megbélyegzik és másodrangú állampolgárként kezelik, ellehetetlenítve ezzel mindennapi boldogulásukat.

A Magyar LMBT Szövetség visszautasítja a törvény mögött meghúzódó előítéleten alapuló, tudománytalan nézeteket; az emberi jogok súlyos megsértésének és a demokratikus értékekkel való szembefordulásnak tartja a jogszabály elfogadását. Különösen problémásnak érezzük, hogy a törvény a homoszexualitást és a transzneműséget összemossa a pedofíliával. Bár az LMBT közösség jogait eddig is gyakran vették semmibe Oroszországban, a törvény elfogadása újabb lépés a homofóbia intézményesítése és állami szintre emelése terén.

Szolidaritást vállalva orosz barátainkkal, a Magyar LMBT Szövetség támogatja a törvény elfogadása ellen indult nemzetközi civil kezdeményezést, és csatlakozik a budapesti Orosz Nagykövetség előtt kedden 18 órai kezdettel megtartandó tüntetéshez.

A Magyar LMBT Szövetség tiltakozásának ad hangot, amiért a mai nap folyamán Magyar Családtudományi Társaság néven homofób, kirekesztő nézeteket tudományos programként népszerűsíteni kívánó szervezet jött létre. Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a szervezet létrehozása fölött állami szervek és vezetőik bábáskodtak. 

Nem az Európai Unió állítólagos nyomása miatt kell az Alaptörvény azonos neműek közötti házasságot kizáró rendelkezésein változtatni, hanem mert azok diszkriminatívak, és nem méltóak egy modern, demokratikus jogállam szellemiségéhez. A Magyar LMBT Szövetség visszautasítja, hogy egyes politikai pártok a leszbikus és meleg emberek elleni hangulatkeltés révén kívánnak maguknak politikai tőkét kovácsolni.

A Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent vezércikk arról számol be, hogy brüsszeli értesülések szerint az Európai Unió az Alaptörvény azonos neműek házasságát kizáró rendelkezéseit, illetve a volt miniszterelnök ellen indult büntetőeljárás megszüntetését várná el a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségért cserébe. Kormánypárti politikusok kapva kaptak az alkalmon, hogy a cikk kapcsán ismét homofób szólamokat zenghessenek, és visszautasítsák a belügyekbe való beavatkozást.

A Magyar LMBT Szövetség az Alaptörvény első tervezetének nyilvánosságra kerülése óta következetesen vallja: a házasság diszkriminatív fogalmának alkotmányos szinten történő rögzítése méltatlan egy modern, demokratikus jogállam szellemiségéhez. Nem azért, mert az Európai Uniónak vagy más nemzetközi szervezeteknek nem tetszik, hanem mert magyar állampolgárok százezreit másodrangú állampolgárként bélyegzi meg, és évtizedekre kőbe vési a meleg és leszbikus párok jogfosztottságát.

Kormánypárti politikusok most azzal érvelnek: nekik csak az ellen van kifogásuk, ha az azonos nemű párok kapcsolatát házasságnak nevezik. Ha valóban csak ez a probléma, miért fordult a KDNP 2009-ben az Alkotmánybírósághoz a bejegyzett élettársi kapcsolat megsemmisítéséért? Miért fogadott el a jobboldali többségű Parlament néhány hete olyan családvédelmi törvényt, amely korlátozza a bejegyzett élettársak öröklési jogát? Miért követeli a KDNP ifjúsági szervezete – a Jobbikkal karöltve – hogy az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó jogszabályoknak nyilvánvalóan ellentmondó módon az állami fenntartású sportlétesítmények mondják fel a budapesti Eurogamesre vonatkozó szerződéseiket, ezzel ellehetetlenítve egy sportrendezvény megtartását?

Visszautasítjuk a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek elleni politikai hangulatkeltést! Az LMBT kisebbséggel kapcsolatos előítéletek és hátrányos megkülönböztetés csökkentése közös felelősségünk. Különösen visszás, ha választott tisztséget viselő politikusok nem a társadalmi elfogadás növelésén munkálkodnak, hanem egy kisebbségi csoporttal szembeni gyűlöletkeltést használják politikai haszonszerzésre. Elég volt a megosztó politikából, Magyarország a mi hazánk is!

Ma ötven éve, 1961. december 15-én fogadta el az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvényt, amely a megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Bár a beleegyezési korhatár területén a diszkriminatív szabályozás 2002-ig hatályban maradt, ezzel a lépéssel Magyarország akkoriban a világ élvonalába került.

A világ első állama, ahol megszüntették a homoszexualitás korábbi büntetőjogi üldözését Franciaország volt: a francia forradalom után 1791-ben elfogadott büntető törvénykönyv már nem büntette az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokat. Bár néhány ország követte a francia példát (Belgium 1795, Hollandia 1811), a nyugati világ legnagyobb részében csak a 20. század hozta el a büntetőjogi üldözés megszüntetését, vagyis a „dekriminalizációt”. Angliában és Walesben 1967-ben, az NSZK-ban 1969-ben, a környező országok közül Romániában csak 1996-ban, az Egyesült Államok valamennyi államában pedig csak 2003-ben szűnt meg homoszexualitás büntetőjogi üldözése.

Magyarországon a férfiak közötti szexuális kapcsolatok jogi megítélése területén az első pozitív fordulat 1787-ben következett be, a II. József által elfogadott büntető törvénykönyv ugyanis megszüntette a halálbüntetést ezen bűncselekmények esetében. Az 1878-ban elfogadott első modern magyar polgári büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex már csak vétségnek tekintette a „természet elleni fajtalanságot”, és egy évi fogházbüntetéssel büntette. Majdnem egy évszázadnak kellett azonban eltelnie, hogy az 1961-es büntető törvénykönyv végül elismerje az egyének azon jogát, hogy azonos nemű személlyel létesítsenek szexuális kapcsolatot.

A büntetőjogi üldözés megszüntetése ugyanakkor a leszbikus, meleg és biszexuális emberek jogegyenlősége megteremtése területén csak az első lépés. Az alapvető emberi jogokból, mint a magán- és családi élet védelme és a hátrányos megkülönböztetést tilalma ugyanis következik az azonos neműek közötti párkapcsolatok és gyermekvállalás elismerése, valamint a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának az élet minden területén érvényt szerző jogi szabályozás. E folyamatban Magyarországon fontos lépés volt az azonos nemű személyek közötti élettársi kapcsolatok elismerése 1996-ban, az egyenlő bánásmódról szóló törvény elfogadása 2003-ban, a homofób és transzfób gyűlölet által motivált erőszakos támadások büntethetőségének megteremtése 2008-ban, és a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése 2009-ben. Továbbra is súlyos diszkriminációt jelent ugyanakkor az azonos nemű párok kizárása a házasság intézményéből, illetve a gyermeket nevelő azonos nemű párokat sújtó hátrányos megkülönböztetés.

Nem feledkezhetünk azonban meg arról sem, hogy a világ 76 államában még ma is büntetik a homoszexualitást, ötben halálbüntetéssel. A nemzetközi közösség részeként Magyarországnak is feladata, hogy az emberi jogok ezen súlyos megsértése kapcsán szót emeljen, és síkra szálljon a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek hátrányos megkülönböztetése ellen.

„Az alaptörvény-tervezet a házasság és a család fogalmát nem köti össze egymással, (…) kiterjeszti az állam védelmi kötelezettségét valamennyi magyar családra - függetlenül attól, hogy az házasságon alapul-e vagy sem. Ebben a tekintetben tehát minden család egyenértékű védelmet érdemel, függetlenül az együttélés jogi formájától, valamint a felek nemétől.” – írta hivatalos válaszlevelében Szájer József FIDESZ-es politikus a Magyar LMBT Szövetségnek. A kormánypárti többség most mégis olyan sarkalatos törvényt tervez elfogadni, amely csak a házasságon alapuló családokat ismeri el családnak.

A Magyar LMBT Szövetség még 2011 februárjában fordult Szájer József FIDESZ-es politikushoz, a FIDESZ-KDNP által életre hívott alkotmányozást segítő bizottság vezetőjéhez, hogy az új Alaptörvény családok védelmét előíró rendelkezéséről tájékozódjon. A politikus hivatalos válaszlevelében amellett érvelt, hogy „a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló H/2057. számú országgyűlési határozati javaslatban foglalt megfogalmazással ellentétben, amely »kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét, és az ezen alapuló családot«, a március 14-én benyújtásra került [és később elfogadott] alaptörvény-tervezet a házasság és a család fogalmát nem köti össze egymással. Az új, módosított megfogalmazás értelmében immár a tervezet kiterjeszti az állam védelmi kötelezettségét valamennyi magyar családra – függetlenül attól, hogy az házasságon alapul-e vagy sem. Ebben a tekintetben tehát minden család egyenértékű védelmet érdemel, függetlenül az együttélés jogi formájától, valamint a felek nemétől.”

Szájer hozzátette: „A család védelméből, továbbá az emberi méltósághoz való jogból pedig egyenesen következik az azonos nemű párok regisztrált élettársi kapcsolatának elismerése és védelme. Különös figyelemmel arra, hogy a hatályos törvényi szabályozás a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként kezeli. Figyelemmel a fent kifejtettekre, álláspontom szerint az új alaptörvény-koncepció elismeri a családformák sokszínűségét, ezáltal nem hagyja védelem nélkül az azonos nemű párok alkotta családokat, hanem azokat is egyenértékű védelemben részesíti.”

Alig néhány héttel ezen új Alaptörvény hatályba lépése előtt azonban a kormánypárti többség most egy olyan családvédelmi törvényt kíván elfogadni, amely kifejezetten a házasságra szűkíti a család fogalmát, kizárva a család fogalmából az azonos nemű bejegyzett élettársakat, valamint az azonos és különnemű (bejegyzés nélküli) élettársakat. A törvényjavaslat 7. §-a szerint: „a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.” A javaslat ezzel pont azt teszi, amit Szájer szerint az új Alaptörvény nem enged, vagyis védelem nélkül hagyja a családok egy bizonyos, az együttélés jogi formája, valamint a felek neme alapján meghatározott körét.

A Magyar LMBT Szövetség a jogszabályról részletes véleményt készített, amelyet eljuttatott a parlamenti frakcióknak és a Kormánynak. Felszólítottuk a parlamenti pártokat, hogy a családvédelmi törvényről szóló alkotmányellenes javaslatot ne fogadják el, és módosító javaslatok benyújtásával biztosítsák a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összhangban álló, az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatának megfelelő, a házasságon kívüli együttélési formákat is elismerő, befogadó családfogalom bevezetését a magyar jogrendszerbe.

A részletes vélemény letöltése

Azonos- és különnemű párok százezreit sodorná jogbizonytalanságba az új családvédelmi törvény jelenlegi tervezetének elfogadása, ezért a Magyar LMBT Szövetség felszólítja a Kormányt, hogy dolgozza át a jogszabály által használt családfogalmat, és a társadalmi realitásoknak megfelelő, a családformák sokszínűségét elismerő, befogadó családfogalmat alkosson meg.

Sajtóforrások szerint már a Kormány előtt is járt a családok védelméről szóló új sarkalatos törvény tervezete, amely a “család” fogalmának olyan meghatározását tartalmazná, amelyben csak a házaspárok szerepelnek, az élettársak (függetlenül azok nemétől) nem. A jogszabály ezzel kétharmados törvénybe betonozná a magyar családok százezreit a család hivatalos fogalmából kizáró jogi rendelkezést.

A Magyar LMBT Szövetség már az új Alaptörvény elfogadásakor is tiltakozott a házasság diszkriminatív fogalmának alkotmányi szinten történő rögzítése ellen. Az Alaptörvény még “csak” a meleg és leszbikus párokat kezelte másodrendű állampolgárként, az új családvédelmi törvény viszont már a házasságot kötni nem kívánó, élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális párokat is megbélyegzi és kirekeszti a család fogalmából. Teszi mindezt úgy, hogy a magyar társadalomban egyre több pár dönt úgy, hogy életét nem a házasság intézményének keretei között kívánja leélni.

Az elmúlt hónapok családpolitikai fejleményei kapcsán egyre inkább úgy tűnik, a Kormány szabad kezet adott a magát választásokon önállóan megméretni hosszú évek óta nem merő fundamentalista törpepárt, a Kereszténydemokrata Néppárt ideológusainak, akik a családok valódi érdekeinek képviselete helyett avíttas, kirekesztő nézeteiket kívánják ráerőltetni a magyar társadalomra. Abortusztilalom, hagyományos nemi szerepek, és az életüket azonos nemű párjukkal összekötni kívánó meleg és leszbikus emberek iránti mérhetetlen gyűlölet politikájuk sarokköve.

A családok megerősítésére, a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének megkönnyítésére, a gyermeket vállaló szülőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre valóban szükség van. Egy valóban családbarát politika azonban nem azt keresi, kit és hogyan lehetne kizárni a család fogalmából, hanem elismeri a családformák sokszínűségét, és egyenrangúként ismeri el a családokat, függetlenül a benne élők nemétől vagy a párkapcsolat jogi formájától.

Felszólítjuk ezért a Kormányt, hogy a családvédelmi törvény jelenlegi tervezetét dolgozza át, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összhangban álló, az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatának megfelelő, a házasságon kívüli együttélési formákat is elismerő, befogadó családfogalmat vezessen be a magyar jogrendszerbe.

Ma elfogadott határozatában az Európai Parlament felszólította Magyarországot, hogy nevesítse a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Alaptörvény szövegében. A Magyar LMBT Szövetség felhívja az Országgyűlést, hogy mihamarabb módosítsa az Alaptörvényt, és tegye egyértelművé: a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elfogadhatatlan.

Bár a magyar Kormány és a kormánypárti politikusok szerint az áprilisban elfogadott új magyar Alaptörvény modern európai alkotmány, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájára épül, a Charta és több más nemrégiben elfogadott nemzetközi egyezmény szövegével szemben az Alaptörvény nem nevesíti a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelmen kívül hagyását több nemzetközi emberi jogi szervezet, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch is nehezményezte. A kritikával az Európa Tanács Velencei Bizottsága is egyetértett, amely szerint a szexuális irányultság nevesítésének elmaradása azt a képzetet keltheti, mintha a hátrányos megkülönböztetés ezen formája nem lenne elítélendő.

A Kormány képviselői a kritikákkal szemben arra hivatkoznak, hogy a szexuális irányultság az „egyéb helyzet” szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma alá tartozott és fog ezután is tartozni. A Magyar LMBT Szövetség szerint azonban nem véletlen, hogy az új Alaptörvény pont a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára nem tér ki. Nem egyszerű feledékenységről van szó: a Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei többször is felhívták az alkotmányozók figyelmét erre a hiányosságra. Az sem igaz, hogy az Alaptörvény egyszerűen a korábbi Alkotmány vonatkozó szövegét venné át, hiszen a szóban forgó bekezdés módosításra került, és megjelenik benne például a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés tilalma.

A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma az alapvető emberi jogok olyan megkerülhetetlen alapelve, amelyet egyetlen modern alkotmány sem hagyhat figyelmen kívül. A Magyar LMBT Szövetség ezért felhívja az Országgyűlést, hogy a hazai és nemzetközi emberi jogi szervezetek és az Európai Parlament kritikájára is tekintettel mihamarabb módosítsa az Alaptörvényt, és tegye egyértelművé: a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elfogadhatatlan.

A Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű (LMBT) Szövetség és tagszervezetei tiltakozásuknak adnak hangot, amiért az Országgyűlés tegnap elfogadta a szexuális kisebbségek jogait korlátozó, az emberi jogok nemzetközi és európai alapelveivel szembemenő Alaptörvényt. Felszólítjuk Schmitt Pál köztársasági elnök urat, hogy a nemzetközi és hazai emberi jogi szervezetek kritikáit is figyelembe véve jelenlegi formájában ne írja alá az Alaptörvényt. 

Az elfogadott Alaptörvény a házasság fogalmát a nő és férfi közötti kapcsolatra szűkíti, ezzel évtizedekre bebetonozza az azonos nemű párok jogfosztottságát. Ugyanakkor nem nevesíti a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelynek révén tovább fokozza a leszbikus és meleg állampolgárok és családjaik bizonytalan jogi helyzetét. 

Az alkotmányozás során számtalan alkalommal érvként felmerült, hogy az Alaptörvény az Európai Unió Alapjogi Chartájára épít, és ezzel Európa legmodernebb alkotmánya lesz. A kormánypártok azonban a Charta éppen azon pontjait felejtették el a magyar Alaptörvény szövegébe átültetni, amelyek miatt azt valóban haladó emberi jogi dokumentumnak lehet tekinteni. A Charta 9. cikke ugyanis - szemben a korábbi emberi jogi egyezményekkel - nem beszél nőkről és férfiakról a házasságkötési jog a kapcsán, és a 21. cikk külön is nevesíti a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Álságos, hogy miközben a kormánypártok a Chartára hivatkoznak, ideológiai alapon szemezgetnek a számukra szimpatikus emberi jogi alapelvek között. 

A jogegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma az emberi jogok megkerülhetetlen alapelve. Ha a jogalkotó diszkriminatív rendelkezésekkel tűzdeli teli az alkotmány szövegét, ne csodálkozzon rajta, ha megkérdőjelezik elkötelezettségét az emberi jogok területén. Az azonos neműek házasságának alkotmányos tilalma márpedig nem más, mint nyílt diszkrimináció, amely magyar állampolgárok százezreit zárja ki a politikai közösség egyenrangú tagjainak köréből. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa már 2009-ben erőteljes kritikával illette azon kelet-európai országok gyakorlatát, amelyek alkotmányukban kívánták kőbe vésni az azonos nemű párok házasságának tilalmát. 

Felszólítjuk ezért Schmitt Pál köztársasági elnök urat, hogy az Alaptörvényt ne írja alá, és adjon újabb lehetőséget az Országgyűlés számára, hogy az azonos nemű párok alkotta családokat is védő, a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést is tiltó, valóban korszerű, európai alkotmány szülessen, ne pedig egy homofób előítéletektől átitatott politikai pamflet. 

A Magyar LMBT Szövetség üdvözli, hogy Magyarország első ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálata során a leszbikus, meleg, biszexuális és  transznemű (LMBT) emberek szempontjai hangsúlyosan jelentek meg. Ugyanakkor  megütközésünknek adunk hangot, amiért a magyar államot képviselő Balog  Zoltán államtitkár hazugsággal kívánta eloszlatni az azonos nemű párok  diszkriminációja kapcsán megfogalmazott aggodalmakat. 

A három órás meghallgatás során számos más kérdés (a romák helyzete,  családon belüli erőszak, gondnokoltak választójoga) mellett több ország, így  Franciaország, Belgium, Svájc, az Egyesült Királyság, Norvégia és az  Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot az LMBT emberek hazai  helyzetét illetően. Egyesek az új alaptörvény diszkriminatív házasságfogalmát; mások a szexuális irányultság szerinti hátrányos 
megkülönböztetés alkotmányos tilalmának hiányát; volt, aki az LMBT 
emberekkel szemben rendszeresen előforduló erőszakot emelte ki. 

Balog Zoltán államtitkár válaszában elismerte, hogy az új Alaptörvény a házasság fogalmát nő és férfi kapcsolatára szűkíti, azonban azzal érvelt: a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű párok számára, amelyek a különnemű párokat megilletik. A valóság azonban nem ez: a házastársakkal szemben a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és a pár egyik tagja még abban az esetben sem fogadhatja örökbe bejegyzett élettársa gyermekét, ha a gyermeket hosszú évek óta közösen nevelik. 

Az államtitkár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt azt állította: az országjelentés összeállítását széleskörű civil konzultáció előzte meg valamennyi érintett bevonásával. Ezzel szemben a konzultációkra egyetlen alkalommal sem hívták meg a hazai LMBT civil szervezeteket, az országjelentésben még az elmúlt évek során elfogadott, az LMBT jogok 
területén kivívott pozitív jogszabályi változások sem kerültek feltüntetésre. A kormány civilekkel való együttműködését jól jellemzi, hogy az államtitkár felettesének miniszteri kabinetje még tavaly októberben úgy döntött: megtiltja a minisztérium munkatársainak, hogy a meleg szervezetek megkereséseire írásban válaszoljanak. 

Friss kutatások szerint a magyar társadalom az LMBT kisebbség tagjaival a legelutasítóbb, a munkahelyi diszkrimináció, az iskolai erőszak és zaklatás, a diszkriminatív jogszabályok és a családi elutasítás a magyar melegek százezreinek életét keseríti meg. Ennek ellenére az új Kormány hatalomra kerülése óta egyetlen lépést sem tett az LMBT emberek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Itt az ideje, hogy a Kormány a civil szervezetek bevonásával komplex cselekvési tervet dolgozzon ki az LMBT emberekkel 
szemben előítéletek és hátrányos megkülönböztetés felszámolására. Csak egy ilyen egyértelmű állami elköteleződés révén érhető el, hogy Magyarország emberi jogi területen való nemzetközi elismerését ne hazugságokra kelljen építeni, hanem az valós jogi és társadalmi változásokon alapuljon.

Mi, az aláíró civil szervezetek megdöbbenéssel értesültünk a Budapesti Rendőr-főkapitányság végzéséről, amelyben megtiltotta a 2011. június 18. napján megrendezendő Meleg Méltóság Menetet. Az indok ugyanaz, mint két évvel ezelőtt: a felvonulás akadályozza a forgalmat. A rendőrség az útvonal egy részére korábban már tudomásul vette a felvonulást, a meghosszabbított útvonalat azonban megtiltotta.

A Budapest Pride Film- és Kulturális Fesztivált és annak részeként a Meleg Méltóság Menetet szervező Szivárvány Misszió Alapítvány 2010 szeptemberében az elmúlt években megszokott útvonalra (Andrássy út - Kodály körönd - Oktogon - Opera - Erzsébet tér) bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a tervezett rendezvényt, amelyet a rendőrség tudomásul vett.

Januárban a fesztivál szervezői úgy döntöttek, idén a 2007-es támadásokat megelőző hosszabb felvonulások hagyományához visszatérve a Bajcsy-Zsilinszky út - Alkotmány utca - Kossuth tér útvonallal kiegészülve tartanak felvonulást, hogy ezzel is tiltakozzanak az LMBT-emberek jogait súlyosan korlátozó javaslatok, mint például a azonos neműek házasságkötése tilalmának Alkotmányba foglalása ellen. A rendőrséggel való tárgyalások során a szervezők tudomásul vették, hogy a Kossuth térre az Országgyűlés Hivatalának Külügyi Bizottsága területfoglalási engedélyt kért és kapott, így a rendőrség javaslatára a felvonulás végpontját az Alkotmány utca és Kossuth tér torkolatához tették át a szervezők.

A tárgyalások konstruktív hangneme után megdöbbenve értesültünk az elbírálási határidő lejártának másnapján, hogy a rendőrség megtiltotta a felvonulást. Különösen érthetetlen, hogy a hatóság a tiltásról szóló végzésben részletesen tárgyalja a forgalom akadályoztatását az Andrássy úton, miközben 2010 szeptemberében ez még nem okozott problémát.

Felszólítjuk Budapest rendőrfőkapitányát, hogy tartózkodjon a gyülekezési törvény önkényes értelmezésétől, amely korlátozza az LMBT-emberek és a velük szolidáris tüntetők gyülekezési szabadságát, és vegye tudomásul a tüntetés ismételt bejelentését.

Felháborodással értesültünk róla, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az alkotmányba kívánja foglalni a meleg házasságok tilalmát.

Meggyőződésünk, hogy az alkotmánynak mindenki számára biztosítania kell az alapvető emberi jogokat, így az emberi méltósághoz és az egyenlőséghez való jogot. A bizottság javaslata sérti a leszbikus és meleg párok emberi méltóságát és a diszkriminációmentesség jogát, mivel az alaptörvény kötelezővé fogja tenni azt, hogy az állam fenntartsa a leszbikus és meleg párok hátrányos megkülönböztetését. Ha ilyen alkotmány lépne életbe, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek joggal érezhetnék magukat másodrendű állampolgárnak.

Ráadásul a bizottság olyan témában hoz döntést, amelyben nincs közmegegyezés Magyarországon. Minden szociológiai felmérés szerint a magyar lakosság megosztott a melegek házasságának kérdésében, így több évtizedre előre lefektetni, hogy az emberek később se kívánhassák az államtól egy kisebbség hátrányos megkülönböztetésének feloldását, alávaló, gyalázatos manőver az emberi jogok ellen.

Követeljük, hogy a bizottság tegyen le azon szándékáról, hogy az alkotmányba foglalja a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek diszkriminációját, és a heteroszexuális házasság erőszakolásával elidegenítse mindannyiunk alaptörvényétől az egyéb családformákat választó állampolgárok népes táborát.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség és a Stop-Férfierőszak Projekt aggódva figyeli a minden szakmai alapot nélkülöző pánikkeltést az óvodai tanterv nemi sztereotípiákra vonatkozó részével kapcsolatban.

Az óvodai nevelési alapprogram tavalyi módosítása óta az óvodák feladata volt, hogy kerüljék a nemi sztereotípiák erősítését és segítsék elő a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A kormány pár napja megváltoztatta az erre vonatkozó rendeletet: míg a korábbi szöveg szerint a nevelés „tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenjogúságával kapcsolatos előítéletek lebontását”, addig a most elfogadott szöveg sokkal pontatlanabb, elnagyoltabb: „Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.”

A kormány szerint az óvodai tanterv ezen változtatására azért van szükség, mert a nemi sztereotípiák kerülése vitatható irányba befolyásolta volna a gyerekek erkölcsi, szellemi fejlődését. A rendelet kapcsán minden szakmai alapot nélkülöző, tudatosan torz információk jelentek meg a médiában arról, mit is jelent a gyakorlatban ezen alapelv lefektetése, melyek visszaköszönnek az alapprogram módosításának kormányzati indoklásában. Ezeknek a félreértelmezéseknek a lényege, hogy a nemi sztereotípiák elkerülését a nemek közti megkülönböztetés eltörléseként fogják fel. Ezzel szemben a káros nemi sztereotípiákat mellőző nevelés – ahogy azt számos kutatás is igazolja – nem nemtelen gyerekeket, hanem például a házimunkában és a gyereknevelésben aktív férfiakat és magabiztos, elégedett nőket eredményez, mely nem utolsó sorban több gyerek születésében is megmutatkozik.

Véleményünk szerint a nemi sztereotípiák konzerválása a gyermekek körében súlyos kárt okoz mind az egyén, mind a társadalom szintjén. Ezek a sztereotípiák adják ugyanis az alapját a nemek közti egyenlőtlenségnek és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek hátrányos megkülönböztetésének. 

Az, hogy a gyerekek már az óvodában megtanulják, hogy a fiúk harci játékokat játszanak, egymással verekszenek, a lányok pedig babáznak és főzőcskéznek, előkészíti a talajt egy olyan felnőtt-társadalom számára, amelyben a férfiak elsődleges jellemzője az erőszak, míg a nők kizárólagos terepe továbbra is a házimunka, gyereknevelés.

Ha a gyerekekkel már az óvodában elhitetik, hogy a nők dolga az engedelmesség és nem a vezetés, akkor felnőtt korukra természetesnek fogják tartani, hogy a nők nem alkalmasak jól fizető, vezető állások betöltésére, ami a nők és férfiak közötti bérkülönbség fennmaradását eredményezi. Ez a beállítódás vezet ahhoz is, hogy sokan ma is elfogadhatónak tartják, hogy ha egy nő nem hajlandó azt tenni, amit a férfi akar, a férfi akár erőszakkal is kikényszerítheti akaratát: a családon belüli erőszak alapja egyértelműen a hagyományos nemi sztereotípiák továbbélése.

Ugyanennyire káros a felnövekvő nemzedék számára az is, ha a gyerekek a férfi és női nemi szerepek merev szétválasztását sajátítják el. Az a gyerek, aki az óvodában megtanulja, hogy a fiús lányokat és a lányos fiúkat ki lehet csúfolni, a homofóbia és transzfóbia alapjait sajátítja el. Az ilyen nézetek vezetnek egyeseket arra, hogy a békés Meleg Méltóság Menetét évről évre megtámadják, milliós kiadásokat okozva ezzel az államnak és kellemetlenséget az állampolgároknak.

Az Európai Unió Oktatási Információs Hálózata (EURYDICE) nemrégiben közzétett jelentésében elmarasztalta Magyarországot, amiért semmit sem tesz a nemek közti egyenlőség megteremtése érdekében az oktatás területén. Míg Európa más államai célzott programokkal és kampányokkal törekszenek a nemi egyenlőtlenségek megszüntetésére, Magyarországon még ezen alapelv lefektetése is merev ellenállásba mi több, pánikkeltésbe ütközött.

Szintén kifogásolta 2007-ben az ENSZ, hogy Magyarország nem tesz eleget a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezményből adódó kötelezettségeinek az oktatás területén. Az ENSZ szerint Magyarországnak bővítenie kell a nemek egyenlőségével kapcsolatban az oktatási személyzet képzését, és a kormánynak feladata lenne, hogy az oktatási rendszer segítségével előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget, többek között a nők és férfiak egyenlőségét korlátozó sztereotípiák visszaszorításával.

Aggodalomra ad okot, hogy bár Magyarországot nemzetközi szerződések kötelezik az esélyegyenlőséget előmozdító oktatásra, a kormány még az eddigi elégtelen teljesítményhez képest is gyengíti a rendelet szövegét. Eközben szakmailag megalapozatlan érveket hangoztat, amelyek alkalmasak arra, hogy megkérdőjelezzék és károsnak állítsák be az LMBT emberek elleni diszkrimináció eltörlése és a nemek közti egyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedéseket.

Alig egy hónappal azután, hogy a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, a stabil párkapcsolatban élő azonos nemű párokat családnak kell tekinteni, újabb - magyar vonatkozású - ügyben hozott a meleg és leszbikus párok jogait bővítő döntést a bíróság.

Az osztrák-magyar pár azért fordult a nemzetközi bírósághoz, mert bár évek óta élettársi kapcsolatban élnek, az osztrák fél közszolgálati viszonyához kapcsolódó biztosítás azonos nemű partnerére nem terjedt ki. A bíróság egyhangú döntésében megállapította: a nemi alapú megkülönböztetéshez hasonlóan a szexuális irányultság szerinti különbségtevés is az egyezmény diszkriminációt tiltó rendelkezésébe ütközik és csak különösen nyomós állami érdek esetén engedhető meg. A bíróság hangsúlyozta, hogy a baleset- és egészségbiztosítás célja, hogy javítsa az érintettek magán- és családi életének minőségét, így nem vitatható, hogy az Egyezmény 8. cikke annak ellenére alkalmazandó,
hogy a szociális jellegű juttatások kifejezetten nem szerepelnek a szövegben. Az állam, amely túlmegy az egyezményből fakadó kötelezettségén azzal, hogy törvényi szinten nyújt biztosítást az alkalmazottjainak, ezen jog gyakorlását nem akadályozhatja diszkriminatív intézkedésekkel, abból szexuális orientációja miatt senki nem zárható ki.

"Nem egy egyedi esetről van szó, a bíróság az elmúlt években számos meleg és leszbikus párok jogait megerősítő döntést hozott" - értékelte a határozatot dr. Polgári Eszter, az Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének strasbourg-i joggyakorlattal foglalkozó munkatársa. "Bár a múlt hónapban közétett melegházassággal foglalkozó ítélet kapcsán a
magyar sajtóban inkább a határozat negatív vonatkozásai jelentek meg, a hírek és kommentárok figyelmen kívül hagyták, milyen alapvető jelentőségű fejlemény, hogy a bíróság a meleg párokat családként ismerte el. A következő években hasonló döntések sorozatára lehet számítani."

A bíróság 1999-ben egy portugál ügyben kimondta, gyermek-elhelyezési perben a szülő(k) szexuális irányultsága nem vehető figyelembe a döntés meghozatala során. 2003-ban a bíróság egy osztrák ügyben megállapította, hogy az azonos nemű élettársakat valamennyi olyan jog és kötelezettség megilleti, amely a különnemű pároknak jár, ezt 2010-ben egy lengyel ügyben is megerősítették. 2008-ban a bíróság egy francia leszbikus nő kérelme alapján kimondta, nem tagadható meg az egyéni örökbefogadás lehetősége azon az alapon, hogy a kérelmező homoszexuális vagy azonos nemű partnerével él együtt. A bíróság döntései Magyarországra nézve is kötelezőek.

"A most született döntésnek közvetlen következménye Magyarországra nézve nincs, hiszen 1996 óta az azonos nemű élettársakra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a különnemű élettársakra, 2009 júliusa óta pedig a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők a házastársakhoz hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek" - kommentálta az
ítéletet Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa. "A döntés azonban jelzésértékű a magyar kormányzat számára is: a bíróság nem fogadná el a meleg és leszbikus párok jogainak megnyirbálását, a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének eltörlését vagy megcsonkítását."