A Magyar LMBT Szövetség üdvözli, hogy Magyarország első ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálata során a leszbikus, meleg, biszexuális és  transznemű (LMBT) emberek szempontjai hangsúlyosan jelentek meg. Ugyanakkor  megütközésünknek adunk hangot, amiért a magyar államot képviselő Balog  Zoltán államtitkár hazugsággal kívánta eloszlatni az azonos nemű párok  diszkriminációja kapcsán megfogalmazott aggodalmakat. 

A három órás meghallgatás során számos más kérdés (a romák helyzete,  családon belüli erőszak, gondnokoltak választójoga) mellett több ország, így  Franciaország, Belgium, Svájc, az Egyesült Királyság, Norvégia és az  Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot az LMBT emberek hazai  helyzetét illetően. Egyesek az új alaptörvény diszkriminatív házasságfogalmát; mások a szexuális irányultság szerinti hátrányos 
megkülönböztetés alkotmányos tilalmának hiányát; volt, aki az LMBT 
emberekkel szemben rendszeresen előforduló erőszakot emelte ki. 

Balog Zoltán államtitkár válaszában elismerte, hogy az új Alaptörvény a házasság fogalmát nő és férfi kapcsolatára szűkíti, azonban azzal érvelt: a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű párok számára, amelyek a különnemű párokat megilletik. A valóság azonban nem ez: a házastársakkal szemben a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és a pár egyik tagja még abban az esetben sem fogadhatja örökbe bejegyzett élettársa gyermekét, ha a gyermeket hosszú évek óta közösen nevelik. 

Az államtitkár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt azt állította: az országjelentés összeállítását széleskörű civil konzultáció előzte meg valamennyi érintett bevonásával. Ezzel szemben a konzultációkra egyetlen alkalommal sem hívták meg a hazai LMBT civil szervezeteket, az országjelentésben még az elmúlt évek során elfogadott, az LMBT jogok 
területén kivívott pozitív jogszabályi változások sem kerültek feltüntetésre. A kormány civilekkel való együttműködését jól jellemzi, hogy az államtitkár felettesének miniszteri kabinetje még tavaly októberben úgy döntött: megtiltja a minisztérium munkatársainak, hogy a meleg szervezetek megkereséseire írásban válaszoljanak. 

Friss kutatások szerint a magyar társadalom az LMBT kisebbség tagjaival a legelutasítóbb, a munkahelyi diszkrimináció, az iskolai erőszak és zaklatás, a diszkriminatív jogszabályok és a családi elutasítás a magyar melegek százezreinek életét keseríti meg. Ennek ellenére az új Kormány hatalomra kerülése óta egyetlen lépést sem tett az LMBT emberek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Itt az ideje, hogy a Kormány a civil szervezetek bevonásával komplex cselekvési tervet dolgozzon ki az LMBT emberekkel 
szemben előítéletek és hátrányos megkülönböztetés felszámolására. Csak egy ilyen egyértelmű állami elköteleződés révén érhető el, hogy Magyarország emberi jogi területen való nemzetközi elismerését ne hazugságokra kelljen építeni, hanem az valós jogi és társadalmi változásokon alapuljon.